Pálinkaháborút indít Románia?
"Azt szeretnénk, ha a pálinkát a volt osztrák-magyar birodalom területén gyártott regionális italként ismerné el az EU" - idézi a Bursa című bukaresti lap Romulus Dascalut, a román szeszipari szövetség (GARANT) elnökét. "Fenntartjuk a jogot arra, hogy bíróság előtt támadjuk meg az Európai Unió illetékes testületeit, ha a Magyarország számára gazdaságilag és jogilag igazolhatatlan előjogokat biztosító döntést hoznak" - szögezte le a román szeszipari szövetségi elnök.
Az EU-csatlakozási tárgyalásokon kirajzolódó végső tárgyalási csomag keretében a dán elnökség hétfőn olyan részletes kompromisszumtervet tett a tizenötök asztalára (VG, 2002. november 27., 1. oldal), amelynek egyik elemeként az unió - hazánk régi kérésének végre engedve - elismerné, hogy kizárólag a Magyarországon gyártott, 100 százalékban gyümölcspárlatból származó szeszes italokra lehet használni a "pálinka" megjelölést. Ezzel hasonló jogokat biztosítana a magyarországi termelőknek, mint amilyet a közismert "ouzo" ánizsos itallal kapcsolatban a görögországi vagy a "grappa" törkölypálinkával kapcsolatban az olaszországi termelők élveznek. Egyetlen kivételként az öt osztrák tartományban is gyártott barackpálinka további forgalmazását engedné meg az EU ezen a néven. Másfajta pálinkát ezekben az osztrák tartományokban sem gyártanak, így szilva-, körte- stb. pálinka néven a dán elnökség ajánlata értelmében kivétel nélkül csak magyarországi termelők hozhatnak forgalomba termékeket. Feltéve persze, hogy a dán elnökségi ajánlati csomagot elfogadják a tagállamok, abból az unió hivatalos tárgyalási álláspontja lesz, s a csomagról végül Magyarországgal is sikerül megegyezni.
Ellenkező esetben a dán felvetés sorsa bizonytalan. A román szövetség tiltakozása magyar szakértők szerint azért furcsa, mert pálinka néven jelenleg Romániában nem hoznak forgalomba semmiféle terméket - mint ahogy egyetlen más országban sem hazánkon kívül (leszámítva az említett osztrák tartományok barackpálinkáját). Hasonló megnevezések természetesen ismertek: a román boltokban "palenca" néven, a horvát üzletekben "paljenka" néven sokféle italt lehet kapni, amelyek egyesek szerint a magyar pálinkára emlékeztetnek, ám a magyar helyesírás szerinti "pálinka" megnevezéssel még a szomszédos országok magyarlakta területein sem forgalmaznak termékeket. A csatlakozási tárgyalásokon a magyar fél egyébként a hazai szeszipari szövetség javaslatára vetette fel a kizárólagos névhasználati jog ügyét.
Ennek megadásával később sem léphetne be a hazai piacra külső termelő. A kizárólagos jog megszerzése emellett azért is fontos, mert egyúttal garantálná a megnevezés mögötti minőséget: megakadályozná, hogy nem tisztán gyümölcsből készült termékek is ezt a nevet viselhessék. Így lehetővé tenné, hogy a pálinkából az ouzóhoz hasonló, magas presztízsű, nemzetközileg is ismert márkanév válhasson.
