Tartható a nagylelkű dán ajánlat?

Lengyelország kerülhet a legkedvezőbb költségvetési pozícióba az EU-val szemben, amenynyiben a hét elején asztalra tett dán javaslat alapján értelmezik a közös büdzséhez történő hozzájárulások és részesedések alakulását.

A legutolsó táblázat szerint a lengyel egyenleg a csatlakozás utáni évben 1,5 milliárd euró lehetne. A keleti csatlakozók közül - a fejlettségénél fogva relatíve legkisebb arányú támogatásra szoruló - Szlovénia be kellene hogy érje 47 millióval, míg az észtek 124, a csehek 260 milliós többlettel zárhatnák a tagság első évét. (A magyar mérleg 276 millió volna a dán kalkuláció szerint, ami magyar megítélés szerint erre az évre lényegében fedezi az elvárásokat.)

Értesülések szerint a lengyel álláspont azonban így is inkább elutasító. Úgy tudni, hogy a keddi tárgyalási fordulón a lengyel delegáció ellenkezése "borította ki" leginkább az elnökségi tárgyalókat.

Varsó, tartva az ország közvéleményét uraló agrárbázistól, kevesli a közvetlen kifizetésekre fordítható részt, és szeretné megduplázni a vidékfejlesztésre szánt keretből erre a célra átcsoportosítható hányadot. A most felkínált 20 százalék csak mintegy 500 millió eurót tenne ki, míg a lengyel kormány legalább további 1,1 milliárdot a közvetlen támogatásokba akar pumpálni, hogy a gazdák számára minimum 50 százalékra felvihesse már az első évi kifizetést is. A lengyel fővárosban keveslik a leendő "Schengen-alapból" rájuk eső részt is (a három évre, tíz országnak jutó 900 milliós keretből Lengyelországra 171 millió euró jutna).

A kvóták esetében a tagjelöltek többségénél a tej- és a marhakvóta maradt el leginkább a várakozásoktól. Lengyelország esetében 4,3 millió tonna a különbség, a magyaroknál 800 ezer, a letteknél, litvánoknál félmilliós az eltérés, míg a szlovákok 400 ezer, a csehek hozzávetőleg 300 ezer tonnával vannak elmaradva eredeti kérelmüktől. A cseheknél és a magyaroknál a legkedvezőbb ugyanakkor a gabona-terméshozamra megállapított kvóta. A cseh kérés eredetileg hektáronként 4,37 tonna volt, ehhez képest kapnának 4,2-et. A magyar esetében a rés nagyobb, viszont az elfogadott terméshozamszint is magasabb: 4,73 tonnát fogadnának el a kért 5,04 helyett.

A dán papír az egyéni kérések többségét "elfogadhatónak" nevezte, miként az történt a földvásárlási tilalom kiterjesztésére vonatkozó magyar kérelemmel. Ahol egyértelmű falakba ütköztek a témát felvetők, az a brit költségvetési visszatérítésbe való "beszállás" megkérdőjelezése. Észtország, Lengyelország és Szlovákia a dán papírban is visszatükrözött módon felmentést kértek az alól, hogy már 2004-ben részt kelljen vállalniuk ennek terheiből, arra hivatkozva, hogy a fizetség 2003-ra vonatkozna, amikor még nem voltak tagok. A dán válasz mindhárom esetben egyértelműen elutasító ("nem tárgyalható"). Úgy tudni amúgy, hogy eredetileg magyar részről is voltak puhatolózások ez ügyben, ám a kérés nem jelent meg a dán végső ajánlatban.

A rebate kapcsán új színt hozhat amúgy a képletbe, hogy miközben Nagy-Britannia esetében a tagországok többsége legkésőbb 2007-től éppen hogy el akarja törölni az egész mechanizmust, addig Ciprus jelezte, hogy a csatlakozás után maga is igényt tartana ilyenre, a szerinte aránytanul nagy vámbevételek közösségi befizetése miatt.

Több tagjelölt készül egyéni nyilatkozatokat tenni a leendő csatlakozási szerződés kiegészítéseként. Lettország a nizzai szerződésben számára biztosított szavazati súlyok kapcsán hangoztat majd némi fenntartást, Litvánia az ignolinai atomerőmű felszámolásának finanszírozásáról, valamint Kalinyingrád kapcsán készül hasonló külön állásfoglalásra. Málta viszont az abortusz és az ország semlegessége kapcsán akar különvéleményt kifejteni (az utóbbit a kicsiny szigetországban is az "ír mintára" készülnének kezelni).

Továbbra sem egyértelmű, hogy mi lehet a dán tárgyalási csomag sorsa. Nevük mellőzését kérő bizottsági illetékesek lapunknak nyilatkozva úgy fogalmaztak, hogy a "papír" nagy része tartható, és jó esély nyílhat koppenhágai elfogadására. Bizottsági részről mindenesetre nem készülnek szót emelni ellene (az egyetlen, jelenlegi brüsszeli törekvésekkel ellentétes mozzanat a favorizálni akart vidékfejlesztési alap egy részének kihasítása közvetlen agrártámogatásra). Diplomáciai források szerint, miközben a döntő az lesz majd, hogy milyen eredménnyel zárul Rasmussen körútja a tagországok fővárosaiban, sok szempontból fontos lehet, hogy mit tud kialkudni a lengyel kormányfő, midőn Varsóban fogadja Gerhard Schröder német kancellárt. Amennyiben kettőjük tárgyalása mindkét félnek elfogadható csomagot eredményez, akkor a koppenhágai csúcs lényegében "sikerre van ítélve" - vélte egy uniós diplomata. (FGy)