Ellenjavaslatok Brüsszelben
Hétfőn Brüsszelben újabb egyeztetéssorozat kezdődött a tagjelöltek és az Európai Unió soros elnöksége között az egy héttel ezelőtti dán alkucsomagról. Ezúttal a tíz tagjelöltön a sor, hogy a dán elnökséggel és az Európai Bizottság képviselőivel ismertesse saját kompromisszumos javaslatát. Juhász Endre magyar főtárgyaló ma ad hivatalos választ a dán javaslatra, amelyet első reakciójában a helyes irányba tett lépésnek nevezett, de amely több kulcskérdésben, így a 2004 utáni időszak költségvetési rendelkezéseinél továbbra sem találkozik a magyar igényekkel.
A sorrendben negyedik informális tárgyalási forduló - miként az várható volt - eddig egyetlen tagjelölttel sem hozott áttörést. Pavel Telicka cseh főtárgyaló elsősorban az Európai Unió kompromisszumkészségétől tette függővé azt, hogy "egy-két téma kivételével már a héten megállapodás jöhet létre" a csatlakozás még nyitott kérdéseiről. A cseh ellenjavaslat értesülésünk szerint öt fő szempontot fogalmaz meg, a közvetlen agrárkifizetések arányának növelésétől kezdve a magasabb nemzeti kiegészítő támogatás lehetőségén át egészen az Európai Beruházási Bank (EIB) büdzséjéhez való hozzájárulás tíz éven át történő fokozatos bevezetéséig.
Szlovénia a tegnapi "gyónás" alkalmával két fő területen próbált javulást elérni a csomagban. Ljubljana az ajánlottnál nagyobb összegű költségvetési visszatérítésért és több felzárkóztatási támogatásért lobbizik. Szlovénia arra is kísérletet tesz, hogy saját büdzséjéből 100 százalékig kiegészíthesse a gazdálkodóinak juttatandó direkt támogatásokat. Az EU jelenlegi ajánlata alapján erre az uniós szint 85 százalékáig van lehetőség. Litvánia főtárgyalója ugyanakkor arról számolt be, hogy néhány vitatott agrárkvóta kivételével közel jutottak a megállapodáshoz az unióval. Az MTI jelentése szerint Lengyelország számára nem megfelelő a dán EU-elnökségnek az a javaslata, hogy a vidékfejlesztésre szánt strukturális alapoknak csak 20 százalékát irányíthatná át közvetlen agrártámogatásokra, és kéri ennek 25 százalékra emelését.
Értesülésünk szerint kedden a tagállamok bővítési szakértői elé kerül a csatlakozáson túlnyúló magyar fejlesztési adókedvezmények ügyének rendezésére vonatkozó legújabb bizottsági javaslat. Ha a tizenötöknek sikerül közös álláspontra jutniuk a kérdésben, előreláthatólag csütörtökön külön a versenyfejezetnek szentelt főtárgyalói fordulóra kerülhet sor Magyarországgal.
Úgy tudni, hogy a hazánkban korábban adókedvezményt szerzett külföldi cégek két megoldás közül választhatnának, ha ezt az EU is hajlandó elfogadni. Az egyik megoldás, hogy a cégek által élvezett adókedvezményt az uniós szabályoknak megfelelően átalakítják (konvertálják). Ebben az esetben a nyújtott adókedvezményeket 2003. január 1-jétől vennék figyelembe, és ez szolgálna alapul a konverzióhoz. Alternatív megoldásként jöhet szóba, hogy a cégek klasszikus átmeneti időszakot kapnak, amelynek lejártával megszűnnek a kedvezmények. Az átmenet hosszúsága azonban jelenleg még vita tárgyát képezi. (FGy)
