Megvan a megállapodás
Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon? - erre a kérdésre kell válaszolni az április 12-ei ügydöntő népszavazáson. A négy parlamenti párt nyilvánosan aláírt megállapodása szerint a dátumot és a kérdést egyaránt rögzítik az alkotmányban is. Az integrációs nagybizottság ülésén egyben véglegesítették az alaptörvény konszenzussal övezett módosítását is. A parlamenti menetrend szerint a kormány alkotmánytervezetéhez benyújtott módosító indítványokról ma szavaz a parlament, a zárószavazás a jövő hét kedden lesz.
A megállapodás fontos előrelépést jelent a csatlakozási folyamatban, ám jogi-szakmai értelemben kritikával illethető - ismerték el lapunknak kormánypárti és ellenzéki politikusok is. Hozzátették: noha nem elegáns az alaptörvénybe egyszeri jelentőségű passzusokat illeszteni (amelyek a tervek szerint érvényesülésüket követően hatályukat is vesztenék), de ez nem látszott elkerülhetőnek a politikai bizalmatlanság miatt. A megoldás azt a célt szolgálja, hogy a kormánypártok a későbbiekben feles többséggel se a dátumot, se a kérdést ne módosíthassák.
A tárgyalásokat követően a pártok egybehangzóan úgy vélték, minden résztvevő engedett a kompromisszum érdekében. Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető elmondta: az MSZP elállt azon korábbi szándékától, hogy március 15-én legyen a népszavazás, ám nem tudott engedni abból, hogy a miniszterelnök már a referendumot követően, ezzel a felhatalmazással írhassa alá a csatlakozási szerződést. Ez utóbbi kérdésben valóban elállt korábbi kikötésétől a Fidesz - ismerte el Szájer József. Mint mondta, számukra az alkotmány csatlakozási klauzulájában foglaltak voltak elsődlegesek, és innen javaslatuknak megfelelően kikerült a jogok "átengedéséről" szóló kitétel, illetve az a megfogalmazás, amely az uniós jogot a magyar alaptörvény fölé rendelte volna.
