Offenzíva a szigorú büntetésekért
Az igazság a mi oldalunkon áll, a kommunikációs csatában mégis vesztésre állunk - értékelte a Világgazdaságnak egy kormánypárti politikus a "drogháború" pártok közötti állását. Az alkotmányról született kompromisszum után a költségvetésről és a diplomáciáról folyó viták mellett a büntetőpolitika mentén konfrontálódnak a pártok. Ezen a színtéren eddig az ellenzék kezdeményezett.
Gyermekeink nagyobb veszélybe kerülnek az iskolákban és az óvodákban, mintha az utcán csavarognának, hiszen a törvénymódosítás kitárja az intézmények kapuit az egyébként is könnyebb helyzetbe kerülő drogdílerek előtt - hangzik az ellenzék üzenete a büntető törvénykönyv kormány által kidolgozott módosítási javaslatáról. Nem engedhetjük meg, hogy gyermekeink egyetlen ballépés, a kábítószer eseti kipróbálása miatt börtönbe kerüljenek, Európa legszigorúbb szabályozása kudarcot vallott - így összegezhető a kormánypártok válasza.
Noha a kábítószerrel visszaélés tényállásának újrakodifikálása csak egy szelete a büntető törvénykönyv módosításának, egyértelműen ez a rész kapta a legnagyobb teret a nyilvánosság előtti vitákban. Pedig a javaslat legnagyobb súlyú elemét alighanem a középmérték eltörlése jelenti. (Az előző ciklusban született módosítás előírta a bíróságoknak, hogy az ítélethozatalnál a büntetési tétel feléből kell kiindulni, a lefelé való eltérést is indokolni kell.) A "drogtörvény" korrekciójának lényege, hogy - visszatérve a 2000 előtti szabályozáshoz - újra és a korábbinál szélesebb körben nyitja meg az elterelés lehetőségét: a fogyasztó, aki vállalja, hogy elvonó-megelőző kezelésen vesz részt, nem lesz büntethető.
Egy olyan társadalomban, ahol a halálbüntetést szorgalmazók vannak többségben, nyilvánvalóan a szigorúbb büntetőpolitika képviselői indulnak előnnyel egy enyhítést célzó javaslat vitájában - állítják kormánypárti politikusok. Mint egyikük fogalmazott, ennek is köszönhető, hogy "bár az igazság a mi oldalunkon áll", továbbá a szakma többsége is egyértelműen elhibázottnak tartja az Orbán-kormány büntetőpolitikáját, drogügyben mégis defenzívába szorult a koalíció. Eleddig csak az ellenzék oldaláról érkeztek látványos kezdeményezések: a Fidesz levelet írt valamennyi közoktatási intézménynek, a parlamenti vitában pedig elhangzott, hogy a szülőknek és a nagyszülőknek országos tiltakozó akciót kellene tartaniuk a változtatások miatt. A feles törvényt várhatóan érdemi korrekciók nélkül fogadja el a parlament, ám többen úgy vélik, aktívabb kommunikációra lenne szükség a koalíció részéről. Információink szerint nem folyt előzetes egyeztetés a téma kezeléséről, mindkét párt tartott attól, hogy fellépése visszaüt, és "a kábítószer-terjesztők védőiként" állítják be őket. Akad, aki szorgalmazza, de kérdéses, sor kerül-e hiteles, a kormány véleményét osztó szakmabeliek felvonultatására: az Igazságügyi Minisztérium azonban - bár ott dolgozik Gönczöl Katalin, Györgyi Kálmán, Bócz Endre és Bárándy Péter is - egyelőre inkább hallgat.
A vita azonban a törvény elfogadása után sem zárul majd le, hiszen mindkét oldalon úgy vélik, nagy az esély arra, hogy a kábítószerügy visszatérő "slágertéma" legyen a ciklus hátralévő részében, illetve a 2006. évi választások előtt is.
