Referendumok összevonva?
Teljesnek tűnik a káosz a külföldiek földtulajdonlásának megakadályozására indított népszavazási kezdeményezések ügyében. Politikai és jogi dilemmák sorozata következik ugyanis az Alkotmánybíróság két decemberi döntéséből. A testület - mint arról beszámoltunk - december elején lehetővé tette, hogy a polgári körök, illetve a MIÉP egy-egy kérdésben megkezdje a referendum kiírásához szükséges aláírások összegyűjtését, ám a szervezetek további, ugyancsak a földüggyel kapcsolatos felvetései vonatkozásában ezen a héten új eljárásra kötelezte az Országos Választási Bizottságot (OVB). Ezáltal a jóváhagyott pontok esetében december 3. óta "ketyeg az óra" a kétszázezer aláírás összegyűjtésére nyitva álló négy hónapos határidőt tekintve, míg a visszadobott kérdések esetében a rajtjelre még jó ideig - az OVB és jogorvoslati kérelem esetén az Ab újabb döntéséig - várni kell. Ez azért fontos, mert mindkét kezdeményező kívánatosnak tartja, hogy kérdéseiről egyszerre dönthessen a nép, másrészt az aláírások összegyűjtése is könynyebb, ha egyidejűleg történik. Ha nem, minden kérdéshez egyenként kell 200 ezer "szignó".
A felmerülő bizonytalanságok sora kétségessé teszi annak a fideszes körökben megfogalmazott felvetésnek a realitását, hogy - állításuk szerint a költségvetést kímélendő - az e héten elfogadott alkotmánymódosítás értelmében biztosan április 12-ére kiírandó uniós népszavazással összekötve kellene döntést hozni a földkérdésben. A pártban sokan úgy gondolják, hogy lenne ebben ráció, bár elismerik: a konkrét javaslat rendkívül heves politikai vitákhoz vezethetne. Hende Csaba, Orbán Viktor kabinetfőnöke azonban úgy látja: miután mindenképp indokolt a polgári körök által kezdeményezett négy kérdésről egy referendumot tartani, aligha van már esély arra, hogy ennek napja az uniós népszavazáséval azonos lehet.
A Fideszben politikai problémának tekintik még, hogy a polgári körök által jegyzett kezdeményezésükkel hasonló tartalmú MIÉP-es felvetések révén a két ügy - és így a két szervezet - a közvélemény szemében összekapcsolódhat. Ettől azonban, úgy tűnik, kevéssé kell tartaniuk. Csurka István lapunknak úgy nyilatkozott: elfogadott kérdésük a másik kettő nélkül lényegtelen, ezért egyelőre nem is gyűjtenek aláírásokat. A MIÉP elnöke amondó, a helyzet ebben a tekintetben aligha változik április 12-ig. A politikus így elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a későbbiekben teljesen új kezdeményezéssel álljanak elő. Addig is, mint mondta, a MIÉP arra koncentrál, hogy "bemutassa az uniós csatlakozás minden oldalát". Magyarán a párt az "így nem!" jegyében markáns integrációellenes kampányra készül.
Míg a MIÉP esetében ez elképzelhető, a Fidesz aligha engedheti meg magának, hogy 1997 után újabb "földes" népszavazási kezdeményezésüket hagyják csendben "elhalni" - vélik a pártban. Ám az már tény, hogy az ezzel kapcsolatos stratégiai döntésekkel csak 2003 elején foglalkozik majd a párt vezetése. (DG-GA)
