Új eljárás a Herzog-perben
Sem a felperes Martha Nierenberg, sem az alperes magyar állam nem igazolta kétséget kizáróan tulajdonjogi igényét a Herzog-műkincsekre a Legfelsőbb Bíróság szerint. A másodfokon eljáró igazságszolgáltató fórum úgy ítélte meg: a Fővárosi Bíróság 2000 októberében kihirdetett határozata eljárási szabályt sért és megalapozatlan. Ezért hatályon kívül helyezte azt, és a Fővárosi Bíróságot új eljárásra utasította.
Az egykor 2500 darabból álló Herzog-gyűjteményt a második világháború végén a nácik rabolták el a családtól. A nagy értékű műtárgyak egy része később a hazai múzeumokba került. Ez utóbbiak közül 12 festményt kívánt visszaszerezni Martha Nierenberg, aki Herzog Mór Lipót örököseként 1999 októberében indított pert a magyar állam, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria ellen. Az elsőfokú bíróság csak egy alkotást nem ítélt meg a felperesnek, azzal érvelvén, hogy azt a képet az állam jóhiszeműen vette birtokba.
A Legfelsőbb Bíróság végzésének indoklásában rámutatott: a műkincseket Herzog Mór Lipót - és felesége - halála után a három gyermek örökölte, de a hagyaték felosztására vonatkozóan semmiféle értékelhető adat, bizonyíték, végrendelet, hagyatékátadó végzés nem állt rendelkezésére. Az új eljárás módot ad arra, hogy a további - eddig a perben részt nem vett - örökösök is bekapcsolódjanak, és tisztázódjék a követelt képek tulajdonjoga. Elhangzott: nem bizonyított, hogy a festmények egykor jogszabály alapján állami tulajdonba kerültek.
Az LB a hiányos adatokból arra jutott, az állami tulajdonszerzés nem következett be. Ha mégis, jegyezte meg a bírói tanács, úgy az ma nem állná ki a törvényességi próbát. Másrészt, ha a tulajdonos - az 1973-ban, egy amerikai-magyar egyezmény alapján történt részleges kárpótlás miatt - felhagyott tulajdonával, az állam elbirtokolhatta a festményeket.
