Késik a csatlakozási szerződés
Nincs lehetőség a megállapodások egyes elemeinek újratárgyalására a szövegezési munka örve alatt - szögezte le igen határozottan lapunk érdeklődésére Roussos Koundouros, a soros elnök Görögország brüsszeli képviseletének egyik szóvivője. Szerinte ehhez az alapelvhez az unió ragaszkodni fog a szövegezés hátralévő, utolsónak remélt fázisában is. A miniszteri tanács bővítési munkacsoportja azt az üzenetet küldi a jelölteknek, hogy a szövegezés csakis technikai feladatot jelenthet, amit ezen a héten immár tényleg be kell fejezni (az eredeti, igaz, nem hivatalos határidő január 15. volt), s Koundouros szerint erre jó esély is van a jelöltek többsége esetében.
Néhány kérdést illetően ugyanakkor még Magyarország sem állapodott meg a tárgyalási megállapodások jogi formába öntéséről, mivel eltérően értelmezi az alku eredményét az unióval. "Két fejezetben valóban komoly értelmezési különbségek vannak" hazánk és az EU között - ismerte el a Világgazdaságnak Juhász Endre brüsszeli uniós nagykövet, de nem kívánt részleteket ismertetni. Más forrásból azonban lapunk úgy értesült, hogy a vállalati és a versenyjog fejezetét érinti a vita.
Koundouros szerint bizonyos határig természetes a nézeteltérés a politikai megállapodást tükröző tárgyalási eredmények jogilag pontos és szabatos "lefordítása" során, hiszen a mintegy ötezer gépelt oldalnyi csatlakozási szerződés olyan sok részletkérdést szabályoz, aminél már csak a nagy számok törvénye miatt is könnyen becsúszik egy-egy nézeteltérés. Más források szerint azonban a vita időnként jócskán túlmegy ezen, s ahogy egyik informátorunk fogalmazott, "de facto még most is tárgyalunk". Bennfentesek szerint éppen ennek kíván véget vetni a görög elnökség határozott hangvételű állásfoglalása is.
Egyes értesülések szerint az értelmezési vitában az egyik legharciasabb álláspontot Lengyelország tette magáévá, amely uniós értékelés szerint újra kíván tárgyalni olyan témákat is, mint a tejkvóta vagy az agrártermelőknek nyújtott közvetlen kifizetések nagysága. A budapesti lengyel nagykövetség azonban lapunk érdeklődésére cáfolta, hogy Varsó bármit újra akarna tárgyalni. A követség szerint éppen fordított a helyzet: Varsó amiatt kezdett el aggódni (s adott ennek hangot a szövegezés során), hogy az EU módosítaná a megállapodást a jogi "fordítás" során. Lengyel értelmezés szerint az unió által felajánlott szövegtervezet kisebb tejkvótát szabna, mint amekkoráról Koppenhágában egyezség született, s a közvetlen kifizetések terén is eltért az unió a közösen elfogadott egyszerűsített rendszertől azáltal, hogy a termelékenység nagyságától is függővé tenné a kifizetéseket.
A csatlakozási szerződésről az Európai Bizottság február 19-én készíti el hivatalos véleményét, amelyet már másnap átad az Európai Parlamentnek. A strasbourgi honatyák a tervek szerint április 9-én adják az iratokhoz a hozzájárulásukat, a szerződés aláírására pedig néhány nappal az április 12-i magyarországi csatlakozási népszavazás után, április 16-án kerül sor.
