Itt az EU–Mercosur-megállapodás igazi nyertese, félmilliárd európai fogyasztó lehet az övék – már nem Amerikát, vagy Kínát kell figyelni, más írja a történelmet
Miközben a befektetők többsége az Egyesült Államok vagy Kína felé tekint, Brazília egy olyan hosszabb távú fellendülés előtt állhat, amelyet több strukturális tényező összhangja segít – írja a Focus Online-ban Stefan Feulner, a portál szakértője, aki korábban egy tőzsdén jegyzett, kockázati tőkét kezelő társaság vezérigazgatója volt.
Drasztikusan csökkenhet az alapkamat
Az egyik mozgatórugó a brazil alapkamat várható drasztikus csökkentése a jelenlegi, kétéves rekordot jelentő 15 százalékos rátáról. Az elemzők arra számítanak, hogy a kamatvágások már 2026 első negyedévében megkezdődhetnek, és 2026 végére akár 12 százalék körüli szintre mérséklődhetnek.
A 2005 óta nyomon kísért gazdaságtörténeti adatok pedig azt mutatják, hogy a brazil irányadó index, az Ibovespa, az első kamatcsökkentést követő hat hónapban minden esetben emelkedett.
Most pedig van is honnan emelkednie, lévén az erős közelmúltbeli teljesítménye ellenére is az Ibovespa-index árfolyam/nyereség aránya (P/E) 12, ami közel áll a történelmi átlaghoz.
Eközben a Dow Jones közel 23-as és a német DAX körülbelül 19-es P/E értéke jóval drágább. Ezért a szakértő szerint nem beszélhetünk spekulatív túlértékelésről.
A 2023–2024-es brazil monetáris lazítással párhuzamosan például az index közel 30 százalékkal nőtt, ráadásul a mozgás jelentős része már az első kamatcsökkentés előszelére megkezdődött. Az alapul szolgáló mechanizmus logikus. A csökkenő kamatlábak csökkentik a finanszírozási költségeket, támogatják a fogyasztást és ösztönzik a beruházásokat.
Gyengülő dollár
Az amerikai jegybank, azaz a Federal Reserve (Fed) adatai szerint az amerikai államadósság immár meghaladja a 38 ezermilliárd dollárt. A többi központi bank pedig – részben emiatt is – folyamatosan diverzifikálja tartalékait.
A Bloomberg szerint a globális aranytartalékok értéke 1996 óta először 2025-ben haladta meg az amerikai államkötvényekét.
A gyenge dollár viszont hagyományosan a feltörekvő piacok felé tereli a tőkeáramlást. Piaci mérete és likviditása miatt pedig valószínűleg Brazília lesz a folyamat egyik első számú haszonélvezője. Még egy mérsékelt tőkemozgás is aránytalan árfolyamváltozásokat válthat ki a Sao Pauló-i börzén.
Brazília szupergazdag nyersanyagokban
Mindezen túl a legnagyobb és nyersanyagokban leggazdagabb dél-amerikai ország növekedését segíti az erőforrás-szuperciklus erőre kapása is.
Az Egyesült Államok földtani szolgálata szerint Brazília a világ ritkaföldfémkészleteinek körülbelül 23 százalékával, azaz 21 millió tonnával rendelkezik, ami a második helyre pozicionálja a 44 százalékos részesedéssel rendelkező Kína után.
Ha pedig ehhez hozzátesszük, hogy Kína a globális termelés nagyjából kétharmadát, a feldolgozás több mint 90 százalékát ellenőrzi, akkor egyértelmű, hogy miért olyan fontosak a nyugati világ számára a brazil készletek.
A lítium, a nikkel, a réz, a nióbium és a mangán mind elengedhetetlen az elektromobilitáshoz, a védelmi iparhoz, az energetikai átálláshoz és a mesterséges intelligencia infrastruktúrájához. Nem véletlen, hogy a globális árupiaci index a közelmúltban jócskán megemelkedett. Exportőr nemzetként Brazília mindebből jelentős stratégiai előnyt kovácsolhat.
Az EU–Mercosur-megállapodás
Ez a nyersanyagokban dúskáló hatalmas ország ezenkívül az EU–Mercosur-megállapodás eredményeként könnyebben férhet hozzá 450 millió európai fogyasztóhoz. Nem nehéz belátni, hogy a csökkenő vagy megszűnő vámok mellett folytatott kereskedelem révén egy tőről metszett növekedési motorra tesz szert Brazília.
Tavalyelőtt amúgy az EU és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi volumen körülbelül 111 milliárd euró volt, aminek több mint 80 százaléka, azaz körülbelül 89 milliárd euró Brazíliára jutott.
A megállapodás értelmében az EU a Mercosurból származó import mintegy 92 százalékára kívánja csökkenteni a vámokat.
Az EU–Mercosur-alku jótékony hatással lesz a brazil mezőgazdaságra is, hiszen a következő tényezőkből is profitálhat az élelmiszer-termelésben is kitűnő ország:
- évi 99 ezer tonna marhahús kerülhet Dél-Amerikából az EU-ba csökkentett vámok mellett,
- bizonyos mezőgazdasági termékek, például a cukor és az etanol európai importvámjait eltörlik,
- végül közvetlen piaci hozzáférés körülbelül 450 millió uniós fogyasztóhoz.
Brazília 2024-ben világszerte körülbelül 170 milliárd dollár értékben exportált mezőgazdasági termékeket. Ehhez képest már egy mérsékelt piacirészesedés-növekedés is milliárdokkal bővítheti az exportbevételt. Ráadásul a megállapodás hozzáférést biztosít az EU-s közbeszerzési piacokhoz, és erősíti a hosszú távú ellátási láncokat is.
Rizikó és befektetés
A kedvező összkép dacára persze a politikai kockázatok és a fiskális bizonytalanságok fékezhetik a pozitív tendenciát.
Akik azonban a kockázatok ellenére belevágnának a brazil kalandba, azok számára két jól bevált ETF kínálkozik.
Az iShares MSCI Brazil ETF az ország legnagyobb és leglikvidebb vállalatait követi nyomon, beleértve az energia-, bányászati és pénzügyi szektor nehézsúlyú vállalatait.
Ezzel szemben az iShares MSCI Brazil Small-Cap ETF a kisebb, inkább belföldi orientációjú vállalatokra összpontosít. Ez nagyobb növekedési potenciált kínál, de nagyobb volatilitással és likviditási kockázattal jár.
Ajánlott videók
Itt az EU–Mercosur-megállapodás igazi nyertese, félmilliárd európai fogyasztó lehet az övék – már nem Amerikát, vagy Kínát kell figyelni, más írja a történelmet
