Feketén-fehéren leírták: uniós rendelet mondja ki, hogy át kell engedni az orosz olajat, ha kiesik a Barátság kőolajvezeték – szorításban a horvátok, lépniük kell
Nincs energiabiztonsági krízishelyzet, és nem is lesz – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Czepek Gábor közölte: megvannak azok a biztonsági előírások, mechanizmusok, amelyekkel biztosítják az ország energiaellátását, kiváló biztonsági kőolajkészletezési rendszer van, és felszabadítottak 250 ezer tonna kőolajat, amely biztosítja az ország ellátását.
Az államtitkár elmondta, egy szövetség részét képező országgal, Magyarországgal szemben egy a szövetségbe igyekvő ország, Ukrajna olyan lépést tesz, amelyet háborús felek tesznek egymással, leállítja az energiaellátást. A szövetség agyközpontja, Brüsszel pedig nem a tagország, hanem egy külső ország érdekeit nézi – tette hozzá.
Szerinte világossá vált, hogy mi Ukrajna mesterterve: a magyar energiabiztonság és rezsivédelem gyengítése, ezáltal pedig a magyar kormány gyengítése, mert gyenge kormány nem tud választást nyerni, a Tisza-kormány pedig beengedné őket az unióba.
Kitért rá, hogy két jogi előírást kell betartani: az egyik az európai társulási megállapodás 276. cikkelye, amely kimondja, hogy Ukrajna nem veszélyeztetheti a tagok energiabiztonságát, a másik a 2022/879-es EU rendelet, amelybe magyar nyomásra bekerült az a passzus, hogy ha megszűnik az ellátás a Barátság kőolajvezetéken, akkor délről a Janaf- (használt formula még az Adria-kőolajvezeték is – a szerk.) vezetéken az orosz kőolajat át kell engedni.
Szólt arról is, hogy Magyarország három lehetőséggel élhet:
- leállította a dízelellátást Ukrajnába (ez az ukrán dízelforgalom körülbelül 10 százalékát jelenti),
- nem járul hozzá az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós segélycsomag garanciarendszeréhez, amíg nem érkezik olaj Ukrajnából.
- A harmadik, még meg nem lépett lehetőségként az államtitkár a villanyellátás leállítását említette, kiemelve, a villany- és gázszektorban az ukrán import 45 százalékát Magyarország biztosítja.
Mint mondta, 3 milliárd köbméter gázról van szó, ami 3 millió háztartás ellátására elég, a továbbított áram pedig egymillió háztartást lát el.
Azzal kapcsolatban, hogy Horvátország nem akar orosz olajat szállítani, Czepek Gábor azt mondta, a horvát Janaf-vezetéken eddig még soha nem érkezett 2 millió tonnánál több kőolaj évente (ez az orosz Barátságon évi 5 millió tonna), a horvátok szerint a vezeték képes erre, de ezt még igazolni kell, emellett, „a helyzetet kihasználva nyerészkednek a szállítási díjon”.
Czepek Gábor közölte, hogy az Európai Bizottság február 25-re egyeztető ülést hívott össze Magyarország, Szlovákia és Horvátország részvételével.
Nem engedik a horvátok
A horvátok sajnos nem könnyítik a helyzetünket, hiszen határozottan elutasították Magyarország és Szlovákia kérését, hogy az Adria-vezetéken keresztül tegye lehetővé az orosz kőolaj szállítását. Zágráb szerint készek segíteni az ellátásbiztonság fenntartásában, de kizárólag nem orosz eredetű olajjal. „Kérjük Horvátországot, hogy tegye lehetővé az orosz kőolaj szállítását Magyarország és Szlovákia számára az Adria-vezetéken keresztül, mivel a szankciók alóli mentességünk lehetővé teszi a tengeri úton történő importot, ha a vezetéki szállítás megszakad” – áll Szijjártó Péter külügyminiszter és Denisa Saková szlovák energetikai miniszter közös levelében, amit a horvát gazdasági miniszternek, Ante Susnjarnak címeztek, hogy Horvátország engedjen.
Susnjar erre úgy reagált, hogy Horvátország segít a partnereinek, de a segítség nem orosz olajat jelent, hanem kizárólag nem orosz eredetű nyersanyagot. „A Janaf kapacitása elegendő, és nincs technikai akadálya a kőolajimportnak” – mondta, hozzátéve, hogy a segítség az európai jogszabályokkal és az OFAC-szabályokkal összhangban történhet.
