Kiállt a többség: a magyarok elsöprő arányban támogatják az adócsökkentést – megéri az európai árral szemben úszni
A magyarok döntő többsége támogatja a kormán adócsökkentési törekvéseit és a munkaalapú társadalom koncepcióját – derül ki a Századvég legfrissebb kutatásából. A felmérés szerint a családi adókedvezményt a felnőttek 95 százaléka ismeri, és 76 százalék egyet is ért vele.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. friss, mintegy ezer fő megkérdezésével készült felmérése szerint a magyar társadalomban stabil támogatottsága van az adócsökkentési politikának és a munkaalapú társadalom koncepciójának. Erről Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője beszélt az M1 műsorában.
Elsöprő az adócsökkentés támogatottsága
A kutatás egyik legerősebb adata, hogy a családi adókedvezményt a felnőtt lakosság 95 százaléka ismeri. Bár a kedvezmény közvetlenül minden negyedik háztartást érint, a válaszadók 76 százaléka egyetért vele. Ez azt jelenti, hogy a támogatás társadalmi megítélése jóval szélesebb körű, mint azok köre, akik közvetlen pénzügyi előnyt élveznek belőle.
Hortay Olivér szerint ez azt mutatja, hogy a kormányzati törekvések „jól rezonálnak” a társadalmi elvárásokkal. A 2010 utáni szakpolitikai irány két pillérre épült:
- egyrészt a munkaalapú társadalom megteremtésére;
- másrészt a családok kiemelt támogatására.
A koncepció lényege egy olyan közösség, ahol a munka értéket jelent, és ahol a család a társadalom alapvető építőköve.
Az üzletágvezető úgy fogalmazott: mára számos program indult, amely ebből a két megközelítésből vezethető le, és az üzenet „átment” a magyar társadalom egészébe. A családi adókedvezmény bővítése szerinte nem csupán a háztartások pénzügyi helyzetét javítja, hanem kedvező hatással van a produktivitásra és a foglalkoztatottságra is. Ennek oka, hogy a kedvezmény a munkához kötött, tehát ösztönzi az aktív jelenlétet a munkaerőpiacon.
Hortay hangsúlyozta: ahhoz, hogy ma Magyarországon aki dolgozni szeretne, az munkát találjon, és közel teljes foglalkoztatottság alakuljon ki, ezek az ösztönzők is hozzájárultak. A modell lényege szerinte az, hogy a támogatás nem segélyként jelenik meg, hanem az adófizetői teljesítmény elismeréseként.
Én is teszek valamit, a kormányzat is segít valamivel
– foglalta össze a logikát.
A koncepció éles ellentétben áll a segélyalapú költségvetési politikával, amely – állítása szerint – kevésbé ösztönöz munkára. A munkaalapú rendszer ezzel szemben arra irányul, hogy mindenki „egyről a kettőre lépjen”.
Jól zárták az évet a magyar fizetések: jelentősen nőtt a bruttó átlagkereset, a nettó bérek még gyorsabban emelkedtek
Új csúcsra értek a bérek 2025 végén Magyarországon. A friss KSH-adatok szerint a bruttó átlagkereset decemberben már 789 200 forint volt, 8,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A nettó fizetések ennél is gyorsabban emelkedtek, miközben a reálkeresetek is érdemi növekedést mutattak.
