Az unió egyik direktívájában (90/435/EGK) előírja, hogy tilos osztalékadót kivetni az unión belüli osztalékátutalásokra akkor is, ha az anya- és a leánycég két különböző tagországban van. A külföldi anyavállalatnak átutalt osztalék adójából 2001-ben 20 milliárd forint feletti bevétele volt a magyar költségvetésnek - tájékoztatta lapunkat a Pénzügyminisztérium sajtórészlege. Ennek az adónemnek a kiesését azonban előre lehetett látni, így annak hatásával a középtávú gazdaságpolitika kialakításánál már számoltak. A PM szerint ugyanakkor nincs ok arra, hogy az adónem eltörlésére a lehetséges legutolsó időpont, azaz 2004. május 1-je előtt sor kerüljön.

Az még nem világos, hogy az érintett magyarországi cégek hogyan használják majd fel esetleges megtakarításaikat. Például a Philips konszernt a

beruházásokkal kapcsolatos döntésben nemcsak az adókedvezmények motiválják, ezeken kívül még számos más stratégiai elemet is figyelembe szokott venni - válaszolta kérdésünkre Blazsevácz Péter, a magyarországi csoport kommunikációs vezetője.

Magyarország az előírás egyik (gyakorlati szempontból kevésbé jelentős) felének már régóta megfelel, a hazai cégek unióbeli leányvállalatai által Magyarországra utalt osztalék után ugyanis nem szednek adót. Fordított irányban azonban igen, ráadásul szinte minden tagország esetében más szabályokkal.

A csatlakozási tárgyalásokon hazánk szeretett volna ötéves átmeneti mentességet kapni a forrásadóként levont osztalékadó eltörlésének kötelezettségére az uniós anyavállalatok által magyarországi leánycégektől kapott osztalék esetében. Hazánk azt szerette volna, ha legfeljebb 20 százalékos adókulcsot fenntarthat, s ezt azzal indokolta, hogy a külföldi tulajdonban lévő cégek magas aránya miatt az adónem eltörlése jelentősen megnövelné a költségvetési hiányt - akár a GDP 0,2 százalékával is.

Az unió azonban nem fogadta el az érvelést, mert az osztalékadó fenntartását összeférhetetlennek minősítette az egységes belső piaccal. Így legkésőbb a csatlakozástól kezdve el kell törölni ezt az adónemet mindazon hazai leányvállalatok esetében, amelyekben legalább 25 százalékos tulajdonrésze van egy uniós tagországban bejegyzett cégnek.

Az említett direktíva ugyan lehetőséget teremt Görögország és Portugália számára is, hogy egy átmeneti időszakban fenntartsa a felosztott nyereség

(osztalék) forrásadóját, ám az EU ezt a "rendszerpuhító" kedvezményt az új tagokra már nem volt hajlandó kiterjeszteni. Görögország egyébként arra az időszakra kapta meg ezt a lehetőséget, amíg nem vet ki társasági adót a felosztott nye-reségre, Portugália pedig 2000 végéig.

Az uniós irányelv egyébként nem jelenti automatikusan a határon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások adóterheinek könnyítését, jóllehet számos esetben a jogszabály ilyen következménnyel is jár. Néhány uniós tagállamban, így például Hollandiában, Luxemburgban, Dániában vagy Ausztriában az osztalékadó ugyanis nulla százalék - tájékoztatta a Világgazdaságot Mike Glover, a KPMG adópartnere.

Az irányelv célja elsősorban nem az, hogy könnyítsen az adóterheken, hanem hogy a belső piac alapelveinek megfelelően biztosítsa a tőke szabad áramlását.