Csődre játszó magyar labdarúgóklubok

Még nem készült el a professzionális labdarúgó-bajnokság múlt évi futballgazdasági elemzése, azt azonban már most sejteni lehet, hogy a korábbi évek felfelé ívelő tendenciája megtorpanni látszik. A 12 csapat alkotta profibajnokság mérlege a várakozások szerint legjobb esetben éppen hogy csak elérheti a 2001. évit, amikor a gazdasági élet szereplői 4,5 milliárd forintot áramoltattak a hivatásos magyar futballba.

Az viszont már most biztos, hogy a csődhelyzetbe került két klub, a Dunaferr és a Siófok hosszú távon nem tudták meggyőzni befektetőiket a futball üzleti alapokra helyezéséről. A Dunaferr Labdarúgó Kft. pénzügyi helyzete ráadásul jelenleg annyira kilátástalan, hogy az edzéseken már csak néhányan vesznek részt. A társaság adóssága jelenleg 200 millió forint. Miután a Dunaferr Rt. elállt a klub 40 millió forintos támogatásától, hátat fordított a dunaújvárosi együttesnek az első számú befektetőjelölt, a Muszbek Mihály nevével fémjelzett Sport Unió Kft. is. A tavaszi szezon sikeres abszolválására legalább 150 millió forintra lenne szüksége a Dunaferrnek.

Megkérdőjeleződött a Siófok FC első osztályú jövője is: a csőd közeli állapotba jutott csapaton, úgy tűnik, csak a Magyar Labdarúgóliga (MLL) hitele segíthetne, a tulajdonos Fodor Építőipar- és Kereskedelmi Rt. ugyanis bejelentette: egyedül nem tudja tovább finanszírozni a klub szereplését. Mivel azonban eddig egyetlen pénzügyi befektető sem jelentkezett, fedezet nélküli hitelt sem remélhet a Siófok.

Siófokon persze azt sem titkolják: a szeptemberi induláskor táplált remények hamar szertefoszlottak. Kiderült ugyanis, hogy a remélt 30-50 millió forintos reklámbevétel nem teljesíthető, mert a másodosztályból az elitbe felkerülő Siófok nem képviselt komolyabb hirdetési értéket. A bajnokságnak még 300 millió forintos költségvetéssel nekiveselkedő Siófok mostanra 50 milliós adósságot halmozott fel. A rendkívül kedvezőtlen háttér ellenére a tulajdonos úgy döntött, végigjátsszák a bajnokságot. Igaz, minden egyes mérkőzésért komoly áldozatot kell hozniuk a játékosoknak, a csapatnak, ugyanis kénytelenek csökkentett költségvetéssel, azaz prémium nélküli minimalizált fizetésekkel végigjátszani a tavaszi mérkőzéseket.

A labdarúgó-iparág visszaesése egyre jobban érezhető, általánosítani azonban - az MLL szerint - mégsem célszerű, hiszen például a ZTE, a Debrecen, a Videoton és az ETO FC is konszolidált pénzügyi háttérrel rendelkezik abban a magyar futballban, ahol egyébként a 300 millió forintos költségvetés a legalacsonyabbak közé tartozik. Igaz, az átlag sem sokkal több, mint 400 millió.

A visszaesés egyébként nem csak a kiscsapatokat érinti: a bajnokságot közel 700 millió forintból elindított UTE-nél januárra már biztossá vált, 200 milliós veszteséget könyvelhetnek el amiatt, hogy legfőbb szponzoraik: a Magyar Posta, a Szerencsejáték Rt., a Magyar Villamos Művek Rt. felbontotta a csapattal kötött támogatói szerződéseket, így arra is ügyelnie kell a továbbiakban a Megyeri úti csapatnak, hogy a meglévő játékosok nehogy feljelentsék szerződésszegés - a fizetések, a prémiumjuttatások elmaradása - miatt a klubot. Az UTE menedzsmentje ugyan kitartóan próbálkozik, egyelőre azonban nem sikerült új befektetőt igazolni.

Mivel a klubok bevételei megtorpanni látszanak, szakértők szerint mindenképpen minimalizálni kellene a csapatok kiadásait, a megoldás azonban nem egyszerű. Viszont elkerülhetetlen: a mérkőzések átlagos nézőszáma már a 3000-hez közelít, így a klubok minimális, alig több mint 20 milliós forintos jegybevételre tesznek szert, további több tíz milliótól pedig amiatt eshetnek el, hogy lejár az MTV-vel kötött közvetítési szerződés. Márpedig szinte biztos, hogy még egyszer aligha tudja megújítani hasonló feltételekkel az MLL a 2002-2003-as szezonban 800 millió forintot jelentő kontraktust. Információk szerint összesen akár több száz millió forinttal is csökkenhet az új szerződés értéke.

A közvetítési jogok visszaesése a legmagasabb büdzsével, több mint 800 millió forinttal rendelkező és a bajnoki címre törő Ferencvárost, illetve a Borsodi Liga tabellájának első hat helyére pályázó csapatokat is súlyosan érinti. A leendő bajnok például az említett öszszegből az idén 70 millió forinttal gazdagodik.

A racionalizált költségvetés legtöbbet vitatott pontja lehet a játékosok fizetéseinek mérséklése. Ma átlagosan 10 millió forintot keres egy labdarúgó, persze a magyar bajnokság "Zidane-jai" 40-50 milliót is megkapnak egy szezonban. Mivel teljesítményük alapján egyáltalán nem lehet jó áron értékesíteni a magyar futballistákat, lejárt szerződés esetén pedig már nem kérhető átigazolási díj, nem csoda hát, ha a futballisták adásvételekor forgó összeg 50 százalékkal visszaesett a 2001. évhez képest. Nem úgy az aláíráspénz, amelyre még mindig milliókat áldoznak a klubok.