Dezinflációval kezdődött az év
A várakozásoknak megfelelően alakultak a fogyasztói árak januárban, így az egy évre visszatekintő drágulás a piaci előrejelzésekkel megegyező, 4,7 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy kis dezinflációval indult az év, hiszen tavaly decemberben ennél 0,1 százalékponttal magasabb árindexről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal.
A január eleji, hagyományosan nagy áremelések az idén egyetlen árucsoportban sem érték el a tavalyi év elején regisztrált mértéket, egyedül az olaj világpiaci drágulása okozott árindex-növekedést - az egyéb cikkek, üzemanyagok termékkörben. Az élelmiszerekért átlagosan 2,7 százalékkal kell többet fizetni, mint egy évvel korábban, a tartós fogyasztási cikkek körében - az erős forint lassú begyűrűzésének hatására - pedig 1,3 százalékos defláció volt.
A következő hónapokban valamelyest még tovább csökkenhet az árszínvonal-emelkedés üteme - véli Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője -, bár a közeljövő legnagyobb bizonytalanságát jelentő olajár-alakulás sokat változtathat az összképen. (Az elmúlt két évben például éppen az év végi olajárcsökkenés járult hozzá leginkább a kedvező decemberi adathoz.) Az viszont biztosra vehető, hogy az év közepétől, amikor belépnek a képbe a központi áremelések, emelkedik az árdinamika. Az ősszel már újra 5 százalék felett lesz a drágulás üteme, és a jelenlegi árfolyamatok alapján decemberre 5,5 százalékos fogyasztói árindexet jósol Forián Szabó Gergely.
A magasabb infláció költségvetési bevételekre gyakorolt jótékony hatása valószínűleg csak mérsékelten érvényesül majd. Az év közepi árindexcsökkenéssel együtt ugyanis az éves átlagos áremelkedés még így is a tavalyinál kisebb, 4,9 százalék körül lehet.
