Egyenlő elbánásban részesülnek az ingázók

Az egyenlő elbánás elve alapján az a magánszemély, aki jövedelmét más tagállamban szerzi, mint ahol lakik, ugyanazon szabályokat alkalmazhatja a jövedelemszerzés helyén, mint azok a magánszemélyek, akiknek abban a tagállamban lakóhelyük (is) van. Ez az előírás elsősorban a határon "átingázó" munkavállalókat érinti, hiszen esetükben fordul elő a leggyakrabban, hogy lakóhelyük országa és a jövedelemszerzés állama nem esik egybe. A jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése érdekében a szja-törvény már az idén kiegészült a vonatkozó passzusokkal, ám csak a csatlakozás napjától lépnek hatályba, így csak a belépés időpontját követően megszerzett jövedelemmel kapcsolatos adókötelezettségre kell alkalmazni.

Fontos, hogy az egyenlő elbánás elvének hatálybalépésétől függetlenül hatályban maradnak a Magyarország által a kettős adóztatás elkerülése érdekében kötött adóegyezmények is. Magyarországnak van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye minden uniós, illetőleg az EU-hoz csatlakozni kívánó országgal.

Az új szabály szerint az Európai Unió tagállamának állampolgára által megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső (vagyis Magyarországról származó, vagy egyébként itt adóztatható) jövedelmet nem terheli magasabb összegű adó, mint ha ő, a házastársa és gyermeke(i) belföldi illetőségű magánszemélyeknek minősülnének. Az Európai Unió tagállamának

állampolgára a szja-törvény által biztosított kedvezményt csak annyiban érvényesítheti, amennyiben azonos vagy hasonló kedvezmény azon tagállamban, amelyben nem önálló tevékenységből származó jövedelme, önálló tevékenységből származó jövedelme, valamint nyugdíja és más hasonló jövedelme adóztatható, nem illeti meg.

Az unióba történő belépéssel nem változik meg a magyar adóügyi illetőséggel bíró munkavállalók EU-tagállamokban végzett munkája ellenértékeként kapott jövedelem adóztatásának eddigi gyakorlata. Tehát továbbra is a vonatkozó kétoldalú kettős adóztatást elkerülő egyezmények releváns rendelkezéseit szükséges alkalmazni.

Fő szabályként elmondható, hogy a külföldön végzett munkáért külföldi személytől kapott jövedelem a munkavégzés helye szerinti ország vonatkozó adójogszabályai szerint adózik. Amennyiben a külföldön végzett munka időtartama nem haladja meg a hat hónapot, és az ezért járó ellenértéket egy magyar adóügyi illetőségű személy fizeti, úgy a jövedelem Magyarországon adózik. (OG)