Az elemzőkre rácáfolva javult a német gazdaság kilátásait általában jól előrevetítő Ifo bizalmi index. A hétezer német vállalat véleményén alapuló mutató februárban 88,9 pontra emelkedett a januári 87,4-ről, alaposan megtréfálva az elemzőket, akik 87,3-et vártak. Pesszimizmusukat a közelgő iraki háborúval, az alacsonyabb ipari termeléssel s a lanyha belföldi kereslettel magyarázták. A termelésről, raktárkészletekről, megrendelésekről, árakról és foglalkoztatási helyzetről begyűjtött vélemények alapján összeálló mutató hét hónapja a legmagasabb.

A megkérdezettek a mai helyzetet jobbnak tartották az előző havinál; az üzleti helyzetet jelző indexszám 77,1-ről 79,6 pontra javult. Az összetett index egy másik almutatója, az üzleti várakozásokat jelző a januári 98,1 pontról februárra 98,4-re nőtt.

Az Ifo-index nem csak Európa nyugati felének egyik leginkább figyelt mutatója, a magyar gazdaságra gyakorolt hatása miatt idehaza is figyelemmel kísérik. Azt tartják ugyanis, a magyar kivitel pár hónapos késéssel követi az index mindenkori mozgását.

A bizalmi indexnek három egymást követő hónapban javulnia kell ahhoz, hogy valós képet adjon, hűtötte le a kedélyeket - a Reuters jelentése szerint - a müncheni székhelyű Ifo kutatóintézet elnöke, Hans-Werner Sinn. Annyi bizonyos, a német s az egész eurózóna gazdasága hoszszabb ideje küszködik. A Bundesbank szerint az utolsó negyedévben a német GDP csökkent, s több elemző az idei első negyedben is 0,1 százalék körüli zsugorodást vár. A Bloomberg által idézett vállalatok szerint pedig az erős euró, illetve a magasabb adók, valamint a munkanélküliség önmagában is kedvezőtlenül befolyásolhatja a közeljövőbeli növekedést. Az Európai Központi Bank elnöke, Wim Duisenberg mindenesetre nem számít az euróövezet gazdaságának talpra állására az idén.