Jól keresők a budai oldalon
A főváros budai kerületeiben és a hegyvidék városhatáron kívüli, de Budapesthez közeli kisebb településein élnek az ország leggazdagabb emberei. Legalábbis a 2001. évi összesített adatok alapján itt a legmagasabb a befizetett egy főre jutó személyi jövedelemadó (szja). A lista élén Budapest II. kerülete áll, a második helyet egy kisközség, Telki szerezte meg, míg a "bronzérem" a XII. kerületé. A városok között - a megyei jogúakat is megelőzve - Budaörs a listavezető. Szorosan a nyomában két kisebb település, Nagykovácsi és Solymár végzett. A jelek szerint tehát a legfőbb vonzerőt a minőségi zöldterület, illetve a főváros által biztosított lehetőségek és szolgáltatások együttese jelenti.
Az önkormányzatnak nem jelent egyértelmű előnyt a sok jómódú ember jelenléte - mondta a Világgazdaságnak a II. kerület polgármestere.
Horváth Csaba kifejtette: a nagyobb adót befizetők joggal várnak magasabb színvonalú helyi szolgáltatásokat, ám erre az önkormányzat nem tud elegendő pénzt biztosítani. Az szja-nak ugyanis korábban 5, az idei évtől 10 százaléka marad ott, ahol az adót befizetik. Budapesten árnyalja a helyzetet, hogy a központi költségvetés egyben utalja a fővárosnak és a kerületeknek járó összeget, amelynek elosztásáról a 24 budapesti önkormányzatnak kell megállapodnia. A forrásmegosztás bonyolult szabályozása során a kerülethez messze nem jut vissza a városrész lakóitól származó szja 10 százaléka - mutatott rá Horváth Csaba.
A XII. kerületben befolyt közel 20 milliárd forint szja-ból a forrásmegosztás keretében az idén 220 milliót, mindössze 1 százalékot kap vissza az önkormányzat - fejtette ki Mitnyan György polgármester. A helyi költségvetésben nem érzékelhető a helyben maradó adó. A polgármester szerint a főváros által készített forrásmegosztás több szempontból is elfogadhatatlan. Úgy látja: a szűkös költségvetés ellenére az önkormányzatnak jelentős a szerepe abban, hogy a kerületi népesség csökkenésével párhuzamosan a tehetősek egyre nagyobb számban választják a városrészt.
Budaörs polgármestere optimistább a kerületi vezetőknél. Wittinghoff Tamás kifejtette: ahol felpörög a gazdaság, ott az emberek is gazdagodnak. A helyben maradó szja 10 százalékra emelése 300 millió forint pluszt jelent az önkormányzatnak. Ez arra elég, hogy finanszírozzák belőle a közalkalmazotti béremelésnek azt a részét, amelyre az állami normatíva nem nyújt fedezetet. Budaörs költségvetésének alapja azonban az iparűzési adó.
A régi lakók mellé az utóbbi években sok új család költözött ide, főként Budapestről. A polgármester nem vitatja, hogy városa adottságai különösen szerencsések, s alapvetően a zöldövezeti rész és a főváros könnyű megközelítésének lehetősége vonzotta ide a jómódú embereket. Ám úgy látja: más környező településnek is meglett volna az esélye erre a fejlődésre, ami mégis Budaörsön következett be. Ezt a polgármester egyrészt az önkormányzat gazdasági programjának tulajdonítja, másrészt annak, hogy kiemelt figyelmet fordítanak az életkörülmények javítására.
Országos második helyezett az egy főre jutó szja tekintetében az 1800 lakosú kisközség, a Budai-hegység egyik legszebb részén fekvő Telki. Varga Mihály polgármester természetesnek tartja, hogy a kiemelkedő környezet és a főváros közelsége miatt költöznek oda a jómódú emberek, ám véleménye szerint az önkormányzat is megtesz mindent, hogy a település rendezett és vonzó legyen. Állítja: Telki ma már városi színvonalú komfortot nyújt.
Az önkormányzat tavaly 50 millió forint deficittel zárta az évet, az idén a 170 milliós folyó bevételekkel szemben 190 milliós kiadást terveznek. Telekeladásból jelentősebb forrásokhoz jut a falu, amit fejlesztésekre fordítanak. A polgármester elmondta: a vagyoneladásnak, illetve a beépítéseknek határt akarnak szabni, ezért próbálnak olyan helyi beruházásokat megvalósítani, amelyek állandó bevételt jelentenek az önkormányzatnak.
