BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Orbán Viktor után az ő fejét akarják, a magyar választási rendszer felé lép, kimondták róla: “autoriter”

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Orbán Viktor után Giorgia Meloni lehet a következő európai miniszterelnök, akit félreállítanak autoriter működés vádjával. Az olasz miniszterelnök választójogi reformtervezetét az ellenzék a hatalom koncentrációját szolgáló lépésnek minősítette, ugyanakkor a kormány szerint a változtatások célja a stabil kormányzás alapjának megteremtése.

Átfogó választójogi reformot terjesztett az olasz parlament elé Giorgia Meloni kormánya. A miniszterelnök szerint az új rendszer hosszú távú politikai stabilitást teremtene, az ellenzék viszont úgy látja, hogy a javaslat a kormánypártok hatalmának megszilárdítását szolgálja a 2027-es parlamenti választások előtt. A Montecitorio palotában pénteken kezdhetik meg a választójogi reform vitáját – írja a Financial Times (FT). 

Meloni, választójogi reform
Meloni  a választójogi reformmal bizosítan Olaszország stabil kormányzását. / Fotó: AFP

Meloniék a választójogi reformmal biztosítanák a kormányzóképességet

Meloni a közelmúltban többször is hangsúlyozta, hogy Olaszország az elmúlt években kiszámíthatóbb szereplővé vált Európában, ezért olyan szabályozást szeretne, amely tartós kormányzást tesz lehetővé. A reform központi eleme egy arányos választási rendszer lenne, amely többségi mandátumbónuszt biztosítana a legtöbb szavazatot szerző választási szövetségnek. A győztes koalíció így akkor is stabil parlamenti többséghez juthatna, ha önállóan nem szerez abszolút többséget.

 Ez más, mint a magyar rendszer, de párhuzamosság, hogy a stabil többség érdekében a magyar választási rendszer is a győztest jutalmazza, ezért jött létre olyan gyakran kétharmados többség 1990 óta. Az olasz fejlemények pikantériája, hogy ugyanazok a pártok, amelyek elítélik és autoriternek nevezik Meloni választások előtti reformját, Magyar Péter áprilisi kétharmados magyarországi parlamenti többségszerzését üdvözölték.

A tervezett új szabályozás szerint a mandátumbónusz legfeljebb a parlameCikkeknti helyek 17,5 százalékára vonatkozna, amire csak azok a pártszövetségek lennének jogosultak, amelyek 

  • közös programmal indulnak, 
  • előre megnevezik miniszterelnök-jelöltjüket, 
  • és legalább a szavazatok 42 százalékát megszerzik. 

Amennyiben ezt a küszöböt egyik koalíció sem éri el, a plusz mandátumokat arányosan osztanák szét a parlamentbe bejutó pártok között.

Meloni szerint a rendszer egyszerű elvre épül: amelyik politikai erő kapja a legtöbb szavazatot, az alakíthat kormányt, és a módosítás elegendő parlamenti támogatást biztosít ahhoz, hogy kitöltse ötéves ciklustát.

A másik Meloni a magyarok által untig hallgatott érvet hozott fel a tervezettel szemben

A javaslat természetesen heves politikai ellenállást váltott ki az olasz ellenzék részéről. Elly Schlein, a Demokrata Párt vezetője kijelentette, minden eszközzel megpróbálják megakadályozni a törvény elfogadását, ugyanis álláspontja szerint a tervezet több pontja alkotmányossági aggályokat vet fel.

Marco Meloni – akit nem fűznek rokoni szálak az olasz miniszterelnökhöz –, demokrata párti politikus hangsúlyozta, a reform túlzott hatalmat összpontosítana egyetlen politikai vezető kezében. Riccardo Magi, a Più Europa képviselője szerint pedig a tervezet különböző választási modellek következetlen kombinációja, amely a jelenlegi kormánykoalíció parlamenti többségének biztosítását célozza.

Lorenzo Castellani politológus, a római Luiss Egyetem oktatója szerint a kezdeményezés arra utal, hogy a kormány már nem érzi olyan biztosnak újraválasztását, mint 2022-ben. 

A legutóbbi parlamenti választáson Meloni jobbközép szövetsége jelentős előnnyel győzött a megosztott ellenzékkel szemben.

 Azóta azonban a Demokrata Párt, az Öt Csillag Mozgalom és több kisebb ellenzéki erő egyre szorosabb együttműködésre törekszik. A közös fellépés erejét korábban az igazságügyi reform megakadályozásával már bizonyította az olasz ellenzék.

Castellani szerint egy választási törvény módosítása gyakran arra utal, hogy a kormányzó erők bizonytalanná váltak saját választási esélyeiket illetően.

Berlusconi próbálkozott hasonlóval – nyolc év után jött rá az alkotmánybíróság, hogy alkotmányellenes a szabályozás

A mostani tervezet több elemében emlékeztet a Silvio Berlusconi vezette kormány által 2005-ben elfogadott választási törvényre. Az úgynevezett Porcellum – leánykori nevén a Legge Calderoli – szintén tartalmazott többségi mandátumbónuszt, ám az olasz alkotmánybíróság 2013-ban részben alkotmányellenesnek minősítette a szabályozást.

A kritikákra reagálva Lucio Malan, a Meloni vezette Olasz Testvérek frakcióvezetője szerint az új rendszer minden politikai oldal számára kiszámíthatóbb kormányzást biztosítana. Úgy véli, a szabályok nem garantálnak automatikus győzelmet a jelenlegi kormánykoalíciónak, ugyanakkor lehetővé teszik, hogy a választók döntése alapján stabil parlamenti többség alakuljon ki.

500 ezer aláírás nem kevés – kiakadt a Futuro Nazionale

A törvénytervezet további fontos eleme, hogy a kisebb pártoknak 500 ezer támogató aláírást kellene összegyűjteniük az országos induláshoz. Az olasz sajtó szerint a rendelkezés elsősorban Roberto Vannacci volt tábornok új jobboldali mozgalmát, a Futuro Nazionalét hozhatja hátrányos helyzetbe.

Vannacci idén szakított Matteo Salvini Ligájával, és saját politikai szervezetet alapított, mely mozgalom az elmúlt hónapokban képes volt olyan jobboldali szavazókat megszólítani, akik elégedetlenek a Meloni-kormány teljesítményével.

Edoardo Ziello korábbi Liga-képviselő, jelenleg a Futuro Nazionale frakciójának tagja, abszurdnak nevezte a megszerzendő ajánlások számának ilyen extrém emelését. Noha szerinte az új szabály lassíthatja a párt szerveződését, ám politikai előretörését nem akadályozhatja meg.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.