Növekvő agrárjövedelmek
Az EU-csatlakozási tárgyalások során hazánk 3 487 792 hektáros gabonatermesztési bázisterületet, 4,73 tonna/hektáros referenciahozamot és a csatlakozás évében maximum az uniós szint 55 százalékának megfelelő közvetlen kifizetést tudott kiharcolni. Egy-egy gabonatermelőre lefordítva a gyakorlatban ez azt eredményezi, hogy ha csak a referenciahozamot sikerül megtermelnie, már akkor is legalább hektáronként 115 ezer forint éves bevétele keletkezik önmagában a garantált minimális felvásárlási árból (4,73-szor 24 476 forint tonnánkénti intervenciós ár).
Ehhez adódik még a közvetlen támogatás, amely a gabonaszektorban minimum 18 065 forint hektáronként. Ez az unióban érvényes szint 25 százaléka, amelyet a termelők biztosan megkapnak, mert az unió finanszírozza. Ehhez további maximum 21 680 forintot (az EU-szint 30 százalékát) teheti hozzá a magyar költségvetés a csatlakozási megállapodás értelmében, ez azonban a kormány döntésétől függ, amit nyilván a hazai büdzsé egyensúlyi szempontjai is befolyásolnak.
Kukoricával még magasabb bevételt hozhat ki a gabonatermesztő, mint búzával. Ha sikerül megtermelnie az átlagosnak mondható 6,9 tonnát hektáronként, és a kormány megadja az EU-szint 30 százalékát kitevő nemzeti kiegészítést, akkor hektáronként 207 ezer forint üti a markát. Ez jóval magasabb a mai szintnél. Mivel az unióban azonos rendszer érvényes a kukorica és a búza mellett az egyéb szántóföldi növényekre is (olajos magvak, fehérjenövények), a jövedelmi pozíció jelentős javulása ezek termesztőinél is várható. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium számításai szerint 2004-ben mintegy 100-120 milliárd forinttal nő ezen gazdálkodók összjövedelme.
A többi ágazat zöme is jól jár a csatlakozással, súlyos problémák várhatók ezzel szemben azokban az ágazatokban, amelyek nem tartoznak a közös agrárpolitika hatálya alá, és ahol a magyar termelők többségének versenyképességi problémái is vannak. Így elsősorban az egyébként is nehéz helyzetben lévő sertés- és baromfitenyésztők számíthatnak további gondokra. A sertéshús importjára az unió által kivetett vám például csupán 30 százalékos, s ezt a szintet kell átvennie a csatlakozástól Magyarországnak is a jelenlegi 51 százalékkal szemben. Ráadásul ezeket az ágazatokat hátrányosan érinti a takarmányként felhasznált kukorica és egyéb gabonafélék árának emelkedése is.
