Sikeres referendumokat jósolnak

A szavazók valószínűleg a tagjelölt országok mindegyikében igent mondanak majd a csatlakozásra - derül ki a Reuters elemzők körében végzett felméréséből. Magyarországon, Szlovéniában és Szlovákiában csak 10, Csehországban és Litvániában 15, Lengyelországban 18, Észt- és Lettországban 20, Máltán pedig 25 százalék annak a kockázata, hogy a polgárok elutasítják a belépést. Cipruson nem tartanak csatlakozási referendumot. A közgazdászok szerint a tagjelölt országokban az emberek többsége úgy véli, hogy a belépés hosszú távú gazdasági előnyökkel jár, de még fontosabbnak ítélik - a szovjet elnyomás emlékei nyomán - a nemzetbiztonság erősödését. Ha azonban a nagyobb jelöltek közül bármelyik is a kívül maradás mellett döntene, az felfordulást okozna a régió valuta-, kötvény- és részvénypiacain egyaránt - figyelmeztetnek az elemzők.

A szakértők Románia és Bulgária 2007-es felvételének 55, illetve 60 százalékos esélyt adnak. Úgy vélik, hogy Bukarestnek ugyan még sokkal több a tennivalója, mint Szófiának, de az elmúlt két-három év romániai fejleményeinek fényében nem tűnik lehetetlennek a felzárkózás és a két ország egyidejű belépése. A csatlakozási kérelmét várhatóan hamarosan benyújtó Horvátország 2008-ban, Törökország pedig 2012-ben válhat taggá; néhány elemző azonban kétli, hogy Ankara valaha is felvételt nyerhet.

A négy legnagyobb tagjelölt várhatóan már 2005-ben belép az európai monetáris unió második szakaszába (ERM-2) - vagyis az euróhoz köti valutája árfolyamát -, ám a közös pénzt csak 2008-ban veszi majd át. A költségvetési hiány, az államadósság és az infláció csökkentése terén jobban álló balti államok, Málta, Ciprus és Szlovénia már 2006-ban vagy 2007-ben a zóna tagjává válhat.

Az elemzők szerint a nagyok közül egyedül Magyarország kísérli majd meg, hogy a kormányzati költekezés visszafogásával már 2007-re megkísérelje a maastrichti deficitkritérium teljesítését, de kudarcot fog vallani. Lengyelországban a 2005-ös parlamenti és elnökválasztás előtt nem várható a költségvetési kiadások jelentős mértékű lefaragása. Grzegorz Kolodko lengyel pénzügyminiszter a napokban maga is úgy nyilatkozott, hogy az ország módosíthat a monetáris uniós csatlakozás menetrendjén, ha a szigorú fiskális célkitűzések veszélyeztetnék a növekedést. Prága szintén nyilvánvalóvá tette, hogy nem sieti el a költségvetési hiány csökkentését; Sobotka pénzügyminiszter szerint az euró átvételével akár 2010-ig is várhatnak.