Szabad számlanyitás uniós brókercégeknél

A Budapesti Értéktőzsde szabályzata ma teljesen megfelel a jelenlegi uniós követelményeknek, azonban valószínű, hogy a változó EU-szabályozás nyomán a tőzsdének több módosítást is végre kell hajtania - mondta lapunknak Mohai György, a BÉT tanácsadója.

Az bizonyos, hogy a BÉT jogi helyzete nem változik a csatlakozással. Az unió pénz- és tőkepiacain azonban a Lámfalussy-bizottság ajánlásai nyomán olyan horderejű változások várhatók, melyek alapvetően átrajzolják a szabályozást, s melyeket a BÉT-nek is követnie kell. A 15 tagállam (továbbá Izland és Norvégia) értékpapírfelügyeleteit tömörítő Európai Értékpapír-felügyeleti Bizottság (CESR) keretein belül jelenleg gőzerővel folyik a különböző új szabályok kidolgozása. A munkában rövidesen részt vehetnek a 10 csatlakozó ország felügyeletei is, így hazai részről a PSZÁF.

Az irányelvek közül az egyik legfontosabb a befektetési szolgáltatásokról szóló direktíva. Jelenleg többek között az internalizációról folyik a vita - ennek lényege, hogy a javaslat szerint a befektetési szolgáltatók akár saját számláról is kielégíthetnék az ügyfelek megbízásait. Abban mindenki egyetért, hogy nyilvánosságra kell hozni az ilyen tranzakciókat, a vita jelenleg a nagy nemzetközi befektetési szolgáltatók és a tőzsdék részvételével azon folyik, hogy még a kötés előtt, vagy csak azt követően.

Szintén vita folyaik az úgynevezett egységes útlevélről, ami azonban nem személyekre, hanem tőzsdén jegyzett társaságokra szól. Ennek lényege, hogy ha bármely tagország felügyeleti szerve és tőzsdéje engedélyezi egy társaság tőzsdei bevezetését, akkor az - bizonyos kivételekkel és korlátozásokkal - jogosult papírjaival megjelenni bármely más uniós piacon, külön engedélyeztetési procedúra nélkül. Ez természetesen a magyar cégek esetében felvetné a lehetőségét annak, hogy a budapesti jegyzés mellett más piacokra is bevezessék őket, ami hátrányosan érinthetné a BÉT forgalmát. Mohai György szerint azonban e szabályból az is következik, hogy bármelyik, uniós piacon jegyzett cég bevezethető Budapesten is, a tőzsdeérett hazai vállalkozásokat pedig a BÉT felé terelheti az a lehetőség, hogy az itthoni bevezetés európai megméretésre jogosíthat. Emiatt összességében ez a változtatás kedvezően érintheti a budapesti piacot.

A vitákat várhatóan még az idén lezárják, 2003 végére az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az új szabályokat. Ezeket a tagországokban vagy törvényi úton, vagy felügyeleti rendelkezések révén vezetik majd be. A BÉT feladata most az, hogy megismerjük, megértsük a rendelkezéseket, és felmérjük azok lehetséges következményeit - mondta Mohai György. Ezek ismeretében kerülhet majd sor a szabályzat módosításaira.

A hazai állampapír-, pénz- és devizapiac szempontjából gyakorlatilag semmi újat nem hoz majd a csatlakozás ténye. A pénzpiacokon oly jellemző módon már minden jóval az esemény megtörténte előtt beépül az árfolyamokba, és az EU-csatlakozás esetében sem történt ez másképp. Amit a jogharmonizáció előírt, az már megvalósult, megtörtént a devizaliberalizáció, és még az ERM II-nek megfelelő árfolyamrezsimet is sikerült kialakítani a forint árfolyamsávjának kiszélesítésével.

A piaci szereplők és a befektetők számára sokkal inkább izgalmas ezek hatása, hiszen az utóbbi évek piaci mozgásait javarészt az uniós csatlakozás fényében kell vizsgálni és értelmezni. A devizaliberalizáció lehetővé tette a szabad tőkeáramlást, és a külföldi befektetőket is - a korábbi korlátozások megszüntetésével - minden befektetési formába beengedte, ilyenek például a derivatív ügyletek, amelyek az utóbbi időben nagy szerepet játszottak a piaci eseményekben.

A csatlakozás mind biztosabbá válásával egyre több hosszú távú portfóliótőke áramlott a hazai állampapírpiacra - hosszú, 5-10 éves futamidejű kötvényekbe -, amely a relatív magas hozamok nyújtotta profitlehetőségeket igyekezett kihasználni. A konvergenciajátéknak nevezett folyamat gyakorlatilag arra épült, hogy a hazai és az európai hosszú futamidejű hozamok között minimálisra fog csökkenni a különbség a csatlakozás után. Ez pedig minden bizonnyal a hazai hozamok esése révén valósul majd meg, ami tisztes profitot jelent a magas hozamszinten beszálló befektetők számára.

Az utóbbi két évben több mint ezermilliárd forinttal nőtt a külföldi kézben lévő állampapír-állomány, ami jelzi, hogy mennyire vonzó befektetési stratégia a konvergenciajáték. Emellett az sem mellékes, hogy a külföldi vásárlások következményeként számottevően csökkentek a hosszú hozamok, ami olcsóbbá tette a költségvetés finanszírozását.

Az utolsó akadály a magyar csatlakozás elől az ír népszavazással hárult el, így a folyamatok némiképp váratlanul ugyan, de jelentős mértékben felgyorsultak. Ez vezetett végső soron a mostani helyzethez, pontosabban a jelenlegi árfolyamrendszer elleni spekulatív támadáshoz. A magyar gazdaság ugyan az elmúlt időszakban nem teljesített valami jól, ez azonban nem igazán érdekelte a befektetőket, hiszen ők a konvergenciát fontosabbnak tartották.

Így olyan furcsa helyzet alakulhatott ki, hogy a romló makrohelyzet ellenére folyamatosan áramlott be a külföldi tőke, és erősödött a forint. Ez azonban csak még nehezebb helyzetbe hozta a gazdaságot, amit az MNB sokak szerint hibás kamatpolitikájával még fokozott (a makrohelyzetet figyelembe véve határozta meg a kamatot, ami azonban túlságosan magas volt a piaci körülményekhez viszonyítva). A januári spekulatív támadást is részben a devizaliberalizáció tette lehetővé, és ugyanakkor a devizaliberalizáció hatására következett be. A külföldiek a hazai és a londoni swappiacon óriási forgalmat bonyolítanak, ami a forintspekulációk alapját képezi. Sőt, a forinttal Londonban jóval nagyobb tételekben kereskednek, mint a hazai bankközi devizapiacon, tehát nemzeti devizánk árfolyamát sokszor nem is a hazai piacon alakítják.

Fontos megemlíteni azonban, hogy a konvergenciajáték nem elsődlegesen az uniós csatlakozás miatt folyik, a befektetőket sokkal inkább érdekli az eurózónába való belépés. A pénzpiacok számára ugyanis az jelenti az igazán nagy ugrást. Az euró bevezetésével megszűnik a devizakockázat és megszűnik a hazai monetáris politika is, a kamatszintet egységesen az Európai Központi Bank állapítja majd meg Frankfurtban. Ekkorra már elméletileg egy szintre kell kerülniük a hozamoknak, azaz a német és magyar államkötvény hozama között maximum néhány bázispontnyi különbség lehet.

Az állampapír- és egyéb pénzpiacokon tehát várhatóan nem lehet majd észrevenni a csatlakozást. Az eurózónabeli tagságunk esélyeinek alakulása ugyanakkor az elsődleges hozam- és árfolyam-alakító tényező lesz az elkövetkező években.

Lehet, hogy az EU-csatlakozást követően megnő a jegyeit Magyarországon is forgalmazó külföldi befektetési alapok száma. A törvény ugyanis már lehetővé teszi az OECD-országokban bejegyzett befektetési alapok forgalmazását Magyarországon - feltéve, ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is áldását adja erre. Jelenleg azonban mindössze négy külföldi alap jegyeit vásárolhatják a befektetők (ám az érdeklődés meglehetősen csekély): a Credit Suisse Asset Management tavaly négy luxemburgi bejegyzésű befektetési alapját vezette be a hazai piacra. Adózás szempontjából nem kerültek versenyhátrányba, az APEH állásfoglalása szerint ugyanis a külföldön kibocsátott, Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegyeken elért árfolyamnyereség kamatadónak minősül, azaz nulla százalékkal adózik. (Adózás szempontjából nem az számít, hol bocsátották ki a befektetési jegyeket, hanem hogy Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozták azokat.)

A hazai befektető elvileg azoknak a külföldi alapoknak a jegyeihez is hozzájuthat, amelyeket nem hoztak nyilvánosan forgalomba hazánkban, ám ez némileg bonyolultabb. Amennyiben hazai brókercéget bíz meg ilyen befektetési jegyek vásárlásával, úgy számottevő költségekkel kell szembenézni a magánszemélynek, míg ha interneten kívánja lebonyolítani a dolgot, akkor hasonló nehézségekkel számolhat, mint akkor, ha egyedi részvényt szeretne venni.