Az Európai Központi Bank (EKB) tanácsa megegyezett szavazati rendszerének reformjáról, amely az eurózóna majdani kibővülése utáni döntéshozatal zökkenőmentességét hivatott biztosítani. A változások akkor lépnek életbe, amikor a monetáris unió négy új taggal bővült. A terv szerint - amelyet várhatóan az EU pénzügyminiszterei is támogatnak majd - a szavazatok számát 21-ben maximálnák; a hat igazgatótanácsi tag mindig rendelkezne szavazati joggal, 15 szavazatot pedig rotációs alapon osztanának szét a tagállmok között - írja a Reuters.
A szavazatok rotációjáról az EKB az új rendszer bevezetésekor dönt majd. Az elvi megállapodás értelmében a tagállamokat gazdasági súlyuk és pénzügyi szektoruk nagysága alapján három csoportba osztják. Az öt legnagyobb tagállam - ide minden bizonnyal Német-, Francia-, Olasz-, Spanyolországot, illetve csatlakozása után Nagy-Britanniát sorolják majd - négy szavazatot birtokol majd. A közepes nagyságú tagok az idő 57, a legkisebbek pedig 38 százalékában rendelkeznének szavazati joggal.
Az EKB-t az uniós kormányok kérték fel arra, hogy a nizzai szerződés életbelépése után a lehető legrövidebb időn belül álljon elő reformjavaslatával. A szerződés február 1-jén vált hatályossá. (VG)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.