Az Európai Központi Bank (EKB) tanácsa megegyezett szavazati rendszerének reformjáról, amely az eurózóna majdani kibővülése utáni döntéshozatal zökkenőmentességét hivatott biztosítani. A változások akkor lépnek életbe, amikor a monetáris unió négy új taggal bővült. A terv szerint - amelyet várhatóan az EU pénzügyminiszterei is támogatnak majd - a szavazatok számát 21-ben maximálnák; a hat igazgatótanácsi tag mindig rendelkezne szavazati joggal, 15 szavazatot pedig rotációs alapon osztanának szét a tagállmok között - írja a Reuters.

A szavazatok rotációjáról az EKB az új rendszer bevezetésekor dönt majd. Az elvi megállapodás értelmében a tagállamokat gazdasági súlyuk és pénzügyi szektoruk nagysága alapján három csoportba osztják. Az öt legnagyobb tagállam - ide minden bizonnyal Német-, Francia-, Olasz-, Spanyolországot, illetve csatlakozása után Nagy-Britanniát sorolják majd - négy szavazatot birtokol majd. A közepes nagyságú tagok az idő 57, a legkisebbek pedig 38 százalékában rendelkeznének szavazati joggal.

Az EKB-t az uniós kormányok kérték fel arra, hogy a nizzai szerződés életbelépése után a lehető legrövidebb időn belül álljon elő reformjavaslatával. A szerződés február 1-jén vált hatályossá. (VG)