Változások a munkaközvetítésben

Az idei év első negyedében a kormány elé kerülhet az az előterjesztés, mely a munkavállalók védelmében szigorítaná a munkaközvetítőkre vonatkozó kormányhatározatot. A jelenleg érvényes jogszabály nem tiltja, hogy a közvetítők díjat kérjenek a munkavállalóktól.

Szolgáltatásáért díjat számít fel a Magyarországon jelenleg működő 431 magán-munkaközvetítő - jellemzően a kft.-k és bt.-k - mintegy egynegyede. A munkavállalóktól esetenként több tízezer forintot is elkérnek a közvetítésért, sőt néhányan a puszta nyilvántartásba vételt is felszámítják. Mindezt a jelenleg érvényes jogszabály nem is tiltja.

Ugyanakkor a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organisation - ILO) magán-munkaközvetítésről szóló egyezményét - miszerint a munkavállalók felé semmilyen díj vagy költség nem számítható fel - Magyarország is átvette, sőt azt az Országgyűlés egy tavalyi határozatával megerősítette. Magyarország azonban egyelőre nem ratifikálta az egyezményt. Ehhez a magánközvetítői tevékenység folytatását szabályozó kormányrendelet módosítása szükséges - derül ki a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaerő-piaci bizottsága számára készített előterjesztésből. Lapunk úgy tudja, erre még az idei év első negyedében sor kerül, azt követően, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal az OÉT plenáris ülésén is megvitatta az előterjesztést. A munkaközvetítők hatósági ellenőrzését továbbra is a munkaügyi központok végeznék.

A hazai munkaközvetítők számos esetben megsértik a kétoldalú foglalkoztatási egyezményeket, hiszen azok keretében magyar részről egy állami intézmény, nevezetesen a Foglalkoztatási Hivatal közvetíthet külföldre magyar munkavállalókat. A módosítás ezért a magán-munkaközvetítést a nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó munkavállalás esetében megtiltaná - hangzott el a kormányoldal részéről.

Könnyítést jelent, hogy megszűnne a belföldi munkaközvetítéssel kapcsolatos vagyoni letét - jelenleg 300 ezer forint -, ami a mostani szabályozás szerint feltétele a tevékenységnek. A külföldre történő közvetítés az előterjesztő szerint nagyobb kockázatot jelent a munkát keresőnek, ezért indokoltnak tartja, hogy az 500 ezer forintos vagyoni letétet továbbra is fenntartsák.

Korrekcióra szorul a rendelet, ám az ILO-egyezmény ismer a főszabály alól kivételeket. A díjfelszámítás tilalma alól mentesek egyes munkavállalói kategóriák (például művészi tevékenység), illetve bizonyos szolgáltatástípusok - emlékeztet a bizottság munkaadói oldalának szóvivője. Szeremi Lászlóné azt is hangsúlyozta: a munkavállalók egy része hajlandó azért fizetni, hogy minél jobb állást szerezzen neki a közvetítő. A munkavállalókat ezért differenciáltan kell kezelni, és bizonyos esetekben lehetővé kell tenni, hogy a közvetítők díjat számíthassanak fel. Máskülönben a piaci verseny szellemével ellentétes lesz a szabályozás - tette hozzá.

A munkavállalói oldal részéről felszólaló Lengyel Zoltán szerint a munkaközvetítők ellenőrzése nem kellően hatékony. A kormányzati oldal ígéretet tett arra, hogy az elhangzott javaslatokat beépíti a kormány elé kerülő előterjesztésbe.