Vita az ingatlan-nyilvántartásról

Nincs egyetértés a földművelésügyi és az igazságügyi tárca között az ingatlan-nyilvántartás jövőjéről. A kormány számára készülő, egyeztetés alatt álló előterjesztésben az FVM nem támogatja a telekkönyv visszaállítását. Ezt Berczi Norbert helyettes államtitkár közölte. Hangsúlyozta: a harminc éve kialakított egységes ingatlan-nyilvántartás jól működik, nemzetközi elismertségnek örvend. Ezért koncepcióbeli váltásra nincs szükség, az informatikai fejlesztés viszont nélkülözhetetlen, ami többlet-költségvetési forrásokat igényel. Az IM változatlanul elkülönült telekkönyv mellett érvel, mert - mint azt Bárándy Péter igazságügy-miniszter a Világgazdaság megkeresésére kifejtette - csakis azáltal hozható rendbe az ingatlan-nyilvántartás.

Így érhető el, hogy alapelvei, a közhitelesség, a nyilvánosság, a pontosság, a naprakészség maradéktalanul érvényesüljön.

Az igazságügyi szakemberek szerint első lépésként a - különösen a fővárosban és Pest megyében - felhalmozódott ügyhátralékot kell feldolgozni. Ezt követheti a telekkönyv felállítása, amely "természetszerűleg nem lehet az egykori rendszer szolgai másolata". A jogállami követelményeknek megfelelő, megújított változatát tervezik, amelynek leglényegesebb vonása az ügyek bírói felügyelete, és - a közigazgatási eljárás elhagyásával - a jogviták egyenes bírósági útja.

Az új Ptk. koncepciótervezetében fogalmazódott meg, hogy az ingatlanforgalomhoz kapcsolódó regisztrációnak vissza kell kerülnie a bíróságok felügyelete alá. A szakemberek úgy látják, az lenne jó, ha még az új kódex elkészülte előtt létrejönne a valóságos telekkönyv. Március 31. a határideje az ingatlan-nyilvántartás hatékonyságát szolgáló, a földművelésügyi tárca és az IM által közösen elkészítendő előterjesztésnek. A földművelésügyhöz tartozó egységes ingatlan-nyilvántartásban óriási ügyhátralék halmozódott fel, ami egyik táptalaja az ingatlanmaffiaként emlegetett bűnözésnek. Az agrárszakemberek szerint azonban a forgalomhoz képest elenyészőek a visszaélések, és okuk nem a földhivatalokban gyökerezik. Egyebek közt állítják: a nyilvántartás naprakész és a valóságos állapotot tükrözi, ami nem azonos a ténylegessel, hiszen a változások csak megfelelő jogi eljárások után regisztrálhatók. Már próbaüzemel a korszerű számítógépes rendszer, a Takarnet, amely elősegíti az ügyek feldolgozását, és érvényesíti a nyilvánosság elvét. Úgy vélik: nem szervezeti változásokra, hanem a rendszer további fejlesztésére van szükség. A telekkönyv leválasztása visszalépés lenne, és több milliárd forintba kerülne. Igaz az is: az egységes nyilvántartás továbbfejlesztése legalább 2,5 milliárd forintot igényelne. Az IM szerint a földhivatalokon belül jöhetne létre a különálló telekkönyvi részleg a - forgalom által megkívánt létszámból álló - bírósági felügyelettel, és a változás az adatbázist nem érintené, azt közösen használnák.