Jövőre épülnek a vésztározók
A Vásárhelyi-terv előkészületi munkálataira április végéig írják ki a közbeszerzési eljárásokat. A nyertes cégeknek a vésztározók és a hullámtéri feladatok tervezésére, a tudományos alapok kidolgozására, a környezeti és pénzügyi hatásvizsgálatok elvégzésére, továbbá a pr-feladatok megszervezésére két és fél hónapjuk lesz, így a kormány szeptemberben a konkrét helyszínek, költségek és - az önkormányzatoknak és gazdáknak szóló - pénzügyi konstrukciók ismeretében véglegesítheti a terveket. Ekkorra dőlhet el, hogy a jelenleg vizsgált nyolc helyszín közül melyik öt területen valósulhatnak meg az első tározók. A kivitelezés 2004 második felében kezdődhet meg. Jövőre várhatóan 8 milliárd forint jut a beruházás beindítására. Ez egy, legfeljebb két vésztározó létrehozásának költségeit fedezi, de a program első ütemében 2007 végéig összesen 30 milliárd forintot költenének az öt létesítmény kialakítására, míg a Tisza hullámterének átalakítása 17 milliárd forintba kerülhet.
Az első öt vésztározó kialakítása mintegy 30-40 ezer hektáron, míg a hullámtér átalakítása további több tízezer hektáron teheti szükségessé a területhasznosítás átalakítását a Tisza völgyének árvízvédelmét szolgáló Vásárhelyi-terv megvalósulása esetén. Váradi József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) helyettes államtitkára elmondta: a hullámtér átalakítása során olyan gazdálkodási formák - legeltetés bevezetése, szálerdők telepítése - kialakítását ösztönöznék, amelyek nem csökkentik a terület vízáteresztő képességét. Emiatt a nyári gátak egy részét elbontanák, ami a mögöttes területeken is gazdálkodásváltást tesz majd szükségessé.
A vésztározók területén gazdálkodók alapvetően két megoldás közül választhatnak: ha nem szeretnék, hogy földjeik a vésztározók területén legyenek, a kormány lehetőséget biztosítana arra, hogy a nemzeti földalap terhére földcserét hajtsanak végre, s a gazdák a tározókon kívül jussanak birtokhoz. Az eredeti földjeikhez ragaszkodóknak a kormány egyszeri megváltást fizetne, majd a - 20-30 évente bekövetkező - elárasztások alkalmával, esetleg az ezt követő évben is, kártérítést adna a tulajdonosoknak.
A tervbe vett egyszeri megváltás hektáronkénti összege még nem dőlt el, a kártérítések összege pedig a növénykultúrától függ majd. Az utóbbival a kormány arra is törekedni fog, hogy a vésztározók területén gazdálkodók közül az intenzív gazdálkodásról minél többen térjenek át extenzív művelési formákra. Ekkor ugyanis jogosultakká válnak a - hektáronként 40-80 ezer forintos - agrár-környezetvédelmi támogatásokra, ami az érintett, többnyire gyenge minőségű földeken magasabb jövedelmet tesz lehetővé. Az idei költségvetés 4,5 milliárd forintot különített el agrár-környezetvédelmi célokra. Ezt az EU jövőre 18 milliárddal egészíti ki, s a KVM reményei szerint jövőre a költségvetésben elkülönített öszszeg is 11 milliárd forintra növekedhet.
