BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nyolcvanmilliárd a háborúra

Az amerikai szenátus és a képviselőház külön-külön mintegy 80 milliárd dollárnyi pótkeretet szavazott meg az iraki háború költségeire a szeptember 30-ig tartó pénzügyi évben. Az eltérő tartalmakat a héten egyeztetik, s a végleges törvényjavaslat péntekig kerül George Bush elnök elé aláírásra. A törvényhozás "pántlikázta" a megajánlásokat, így az elnök nem csoportosíthatja át az összegeket.

A szenátus egyhangúlag ajánlott meg 78,2 milliárd dollárt, a képviselőház 414:12 arányban 77,9 milliárd dollárt az iraki háború (és a térségbeli országok segélyezése), a belbiztonság, valamint mellékesen a bajba jutott légitársaságok céljaira - jelentette a Bloomberg. A ház név szerinti szavazással kizárta a háborús újjáépítésből azoknak az országoknak a vállalatait, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsában ellenezték a háborús felhatalmazás megszavazását az USA-nak; ez Német- és Franciaországot, Oroszországot, Szíriát érinti, s Kínára is vonatkozhat. A Fehér Ház eredetileg 74,7 milliárd dollárt kért, és kifejezetten ellenezte a "kizáró" módosítást; álláspontjának azonban csak a szenátusban tudott érvényt szerezni. Képviselők és szenátorok egyaránt meg akarták fosztani a Bush-javaslatban foglalt egymilliárd dolláros segélytől Törökországot, de az adminisztráció ez ügyben keresztül tudta vinni akaratát, alulmaradt viszont a légitársaságok ügyében: ezeknek hárommilliárdot hagyott jóvá mindkét ház.

A képviselőház és a szenátus egyeztetőbizottságának munkájában fehér házi illetékesek is részt fognak venni, s reményeik szerint a törvény végső formája az elnök szája íze szerint alakul majd. Bush azt nyomban közölte, hogy hatásköre megnyirbálása ellenére sem fogja megvétózni a jogszabályt.

Condoleezza Rice nemzetbiztonsági tanácsadó útján a Fehér Ház nyilvánosságra hozta a háború utáni Irakra vonatkozó - egyelőre homályos - terveit. Eszerint az újjáépítés a Pentagon hatáskörébe, annak is az év elején létesített "humanitárius és újjáépítési segélyhivatala" illetékességébe tartozik majd. Fölállítanak egy iraki átmeneti hatóságot, amelyet irakiak működtetnek majd; ez hozná létre az állandó iraki kormányt. Az USA koalíciós partnereivel fogja megvizsgálni, milyen szerepet játszszék a folyamatban az ENSZ, "ahol szakértelme felhasználásának van értelme". A Financial Times szerint a Bush-terv kellemetlenül érintheti az ENSZ reaktiválásáért síkraszálló Tony Blair brit kormányfőt; ők ketten ma kezdődő belfasti tárgyalásaikon tisztázhatják a részleteket.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.