Szigorú újrahasznosítási tervek

A csomagolóanyagok minimális arányú újrahasznosítására előírt célszámok teljesítése alól hazánk a csatlakozási tárgyalások során átmeneti mentességet kapott 2005. június 30-ig. Az unióban azonban már készül az az új direktíva, amely tovább szigorítja a célkitűzéseket: a miniszteri tanács már elfogadta a megemelt minimális arányszámokat, s első olvasatban az Európai Parlament is (jelenleg ismét az EP előtt van, a második olvasatra vár).

Az új célszámokat a jelenlegi tervek szerint 2008 végéig kell teljesíteni, de Görögország, Portugália és Írország még négy év türelmi időt kap. Hazánk jelezte, hogy hasonló hosszabbítást kér, 2012 végéig. A legnagyobb nehézséget hazánk számára a műanyag és az üveg csomagolóanyagok újrahasznosítási célarányának elérése jelenti - közölte lapunk érdeklődésére Hornyák Mária, a Környezetvédelmi Minisztérium főosztályvezetője. Más források szerint az üveg esetében többek között az a probléma, hogy a színes sörösüvegeket a gyártók nem vagy alig tudják reciklálni, csak a tiszta fehér üveg újrahasznosítására képesek. Nem lesz egyszerű Magyarország számára az összes csomagolóanyagra előírni tervezett,

60 százalékos újrahasznosítási arány elérése sem, különösen annak fényében, hogy ennek túlnyomó részét - az összes csomagolóanyag 55 százalékát - anyagában kell majd hasznosítani (ebbe az elégetéses újrahasznosítás már nem számít bele).

A tagjelöltek többsége hazánkhoz hasonló gondokat jelzett az új célszámokkal kapcsolatban. A probléma egyik magja az, hogy Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés a fejlett tagországokéhoz képest gyerekcipőben jár. Pedig az EU számításai szerint a szelektív hulladékgyűjtés és az így lehetővé váló tömeges újrahasznosítás nemcsak inkább környezetbarát, de olcsóbb megoldás is, mint a "hagyományos" szemétgyűjtés, ha beleszámoljuk a szemét elhelyezésének és kezelésének környezeti költségeit is.

Az Európai Bizottság számításai szerint utóbbiak az unió szintjén évente 350 millió euróval többre rúgnának, ha nem léptetnék életbe az új, magasabb hasznosítási célszámokat. A régi, még 1994-ből származó és 2001-re szóló célarányokat a tagországok nagyrészt már 1997-98-ra teljesítették - kivéve a már akkor is négy év türelmi időben részesített görög-portugál-ír triót.

A most készülő direktívában meghatározott küszöbértékek zömét a fejlett újrahasznosítási kultúrájú tagországok (elsősorban Németország, Ausztria, Dánia, Belgium, Hollandia, Svéd- és Finnország) már szintén most teljesítik. Egyes célszámok elérése azonban még a fejlett tagországoknak is komoly kihívást jelent: így a fém begyűjtése Olaszországnak, Luxemburgnak, Nagy-Britanniának vagy Finnországnak, a műanyag pedig rajtuk kívül még Dániának és Finnországnak is.