Biotech: magyarok az élvonalban
"A megbeszélés legfőbb eredménye, hogy az Európai Parlament képviselői tudomást szereztek arról: Magyarországon léteznek biotechnológiai vállalkozások, sőt a szektor nálunk a legfejlettebb a kelet-európai térségben" - mondta a Világgazdaság érdeklődésére a Magyar Biotechnológiai Szövetség vezetőségi tagja, a Comgenex Rt. vezérigazgatója. Ürge László elmondta, a képviselők érdeklődve hallgatták, hogy Magyarország vezető biotech cégének, a gyógyszerkutatásban érdekelt Comgenex Rt.-nek anynyi alkalmazottja (110) van, mint Észtország teljes biotech ágazatának együttvéve.
Ürge László elmondása szerint a megbeszélés jó alkalom volt arra, hogy a résztvevők - a parlamenti képviselők mellett az Európai Bizottság kutatásért felelős biztosa, az EU-ban működő országmissziók vezetői, az európai tudományos élet képviselői, biotech vállalatok vezetői - megvitassák, milyen támogatást várhat az ágazat - beleértve a hamarosan csatlakozó országokat is - Brüsszeltől.
Az innovatív kis- és középvállalkozói kör a gazdasági fejlődés motorja, ennélfogva joggal számítanak támogatási programokra. Ennek fontosságát kell megértetni a parlamenti képviselőkkel, s ez motiválta az EuropaBiót is, amikor három hónappal ezelőtt kezdeményezte az EP mellett működő, vállalati szakmai grémium (emerging enterprise board) létrehozatalát. A bizottságban minden országból egy-egy biotech vállalat vezetője vesz részt, Magyarországot Ürge László képviseli. Ugyancsak az EuropaBio kezdeményezésére jött létre nemrégiben egy másik tanácsadó és lobbiszervezet, amelyben politikusok és cégvezetők kapnak helyet.
Az európai - s benne a magyar - biotech szektor további fejlődése nagyrészt attól függ, hogy mennyire egységes és szabályozott környezetben működnek ezek a vállalkozások - hívja fel a figyelmet a MeH Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások hivatalának tanácsadója. Veress József, aki szintén részt vett a brüsszeli megbeszélésen, arról számolt be: Európában a nemzeti biotechnológiai szövetségek teljes gőzzel dolgoznak az egységes szabályozás, a támogatási rendszer, a kutatás-fejlesztés alapelemeinek kidolgozásán, s ebbe a munkába bevonják a magyarországi szövetséget is. A brüsszeli bürokrácia lassúsága miatt célszerűbb ezt a feladatot nemzeti szinten elvégezni, a nemzeti szabályozásokat uniós szinten összehangolni. Jó példa erre a 2000-ben indult E-Europe program, amelyben az alapelveket az egyes országok dolgozták ki, s ezekből nyolc nagy uniós törvénycsomag keletkezett, amely a tudás alapú társadalom céljait szolgálja.
Az európai biotech szektor egységének megteremtését elsősorban a térség tőkevonzó képességének javítása, a méretgazdaságosság indokolja. Az Európai Unió - s a csatlakozó országok - csak úgy tudják felvenni a versenyt a világ gyorsan fejlődő ré-gióival, elsősorban az USA-val, ha a kockázati tőke aktívan bekapcsolódik az európai biotech vállalatok finanszírozásába. Ehhez viszont szükség van a pán-európai tőzsde megteremtésére, jelenleg ugyanis nagyon szétdarabolt a piac, s ez hátráltatja a nemzetközi tőke nagyobb szerepvállalalását.
