Tovább halogatják az átalakulást

Bár 2004. május 1-jén a Magyarországon ma működő 123 ipari vámszabad területen termelő cég megszűnik vámszabad területi lenni (vagyis akkortól vámot és áfát is fizetnie kell), az átalakulás folyamatát még egy sem kezdte meg. Ennek okát többen abban látják, hogy a cégek kivárnak, részben a belföldiesítés szabályainak, az azzal járó adminisztrációs terhek enyhülése reményében, részben azért, mert az utolsó pillanatig élvezni szeretnék az ilyen termelés előnyeit. Ez utóbbit támasztja alá az is, hogy máig vannak még elbírálandó vámszabadterület-alapítási kérelmek.

Az átalakulás azokat a cégeket érinti, amelyek unión kívüli piacokkal állnak kapcsolatban, hiszen az EU mai és jövő májusban csatlakozó tagországaival majd az uniós belső piac feltételei alapján lehet kereskedeni. Ez igaz mind az uniós országból beszerzett termelőeszközökre, mind pedig a jövő májusra a vámszabad területen maradó alapanyagokra, félkész temékekre, raktáron lévő cikkekre.

Ugyanakkor az érintett cégek több problémát is látnak. Ilyen a többi közt az a szabály, hogy a korábban vám- és áfamentesen beszerzett, majd (akár) belföldiesített termelőeszközökön, berendezéseken három éven belül nem nem adhatnak túl anélkül, hogy a vámot, áfát megfizetnék.

Ez pedig gátolhatja a technikai-technológiai gépcserét - összegzi a tagvállalatok véleményét Szili Márta, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) ügyvezető igazgatója. Igaz, tette hozzá, a tagvállalatok nem kérték ez ügyben a JVSZ segítségét, de a nagyobb cégek vélhetően önállóan is megpróbálnak utánajárni a lehetséges megoldásoknak. A Pénzügyminisztérium kész rugalmasabbá tenni a szabályozást, tudtuk meg Máté Dániel szóvivőtől, már csak azért is, mert Magyarország alapvető érdeke, hogy a termelőegységekben zökkenőmentesen menjen végbe a technológiai váltás. Ám csakis olyan megoldás lehetséges, amely fekete-fehér elszámoláson alapul, s amelyet nem lehet kijátszani, például úgy, hogy nem termelőeszköz kerül be vám- és áfamentesen. Tény, hogy ez a hároméves kikötés bizonyos mértékig fékező elemnek tekinthető, ám a vállalatok számára nyitott volt a lehetőség ennek kivédésére - szögezte le lapunknak Tüske Péter, a Magyar Vámügyi Szövetség alelnöke. Másfél éve jogszabályban rögzített ugyanis a lehetőség a termelőeszközök vámmentes vámkezelésére, ám eddig csak mintegy 30 cég folytatta le ezt az eljárást, tette hozzá.

Egy további, a belföldiesítéssel kapcsolatos vállalati panasz a túlzott adminisztráció, mondta Szili Márta. A zömmel hazai kis- és középvállalkozásokat tömörítő Magyar Külgazdasági Szövetség tagjai is úgy látják: túlzott terhet ró rájuk, hogy minden egyes tételről külön-külön vámlistát kell készíteni - mondta el lapunknak Botos Balázs főtitkár. Tüske Péter szerint azonban a vámmentes vámkezelés vámtechnikailag nem bonyolult. Persze csak akkor nem az, ha a leltárnyilvántartás precíz, naprakész, hívta fel a figyelmet. Azok kerülhetnek nehéz helyzetbe, akiknek a nyilvántartása "laza", s például nem szerepel benne egyes tételek származási igazolása (mert vámszabad területként erre nem volt szükség, ám EU-tagként már alapvetően lényeges, hogy simán közösségi áruvá válhat, vagy belföldiesíteni kell). A Joint Venture Szövetség, valamint a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) tagjai mindenesetre kevesebb bürokratikus elemet szeretnének látni a szükséges átállás folyamatában.

Ugyanakkor az MKSZ tagvállalatai közül több elképzelhetőnek tartja, hogy már január elsejétől kivonul a vámszabad területről. Ám miután az átállás csökkenti a versenypozíciójukat, más területeken szeretnének kedvezőbb szabályozókat látni, mondta Botos Balázs, s példaként az iparűzési adó mérséklését, illetve a jelenlegi 100 százalékos vámbiztosíték-befizetési arány csökkenését nevezte meg (ez utóbbi meghatározása nemzeti hatáskörben marad a csatlakozás után is).

Egyelőre senki nem késett le semmiről, s célszerűtlen is lenne az átalakulás a jövő év elejét megelőzően - véli Tüske Péter. Mint mondja: nem véletlen, hogy egy cég sem fogott bele az eljárásba, mivel tudják, a jövő év eleji hatállyal olyan változások várhatóak az áfa-, illetve számviteli törvényben, amelyek kifejezetten az átalakulás előtt álló ipari vámszabad területeket érintik. A csomag vélhetően ősszel kerül az Országgyűlés elé, s abban a várakozások szerint lenne egy átmeneti rendelkezés, amelynek részeként a vámszabad területet elhagyó cégeknek az amúgy vám- és áfaköteles tételek (mint az alapanyag) után csak a vámot kell megfizetni, az áfát önbevallásos alapon azonnal le lehetne vonni.

A cégek tehát várják, hogy pontosan mit fog tartalmazni ez a csomag, de a várakozások szerint négy-öt hónap elegendő is lesz az átállásra, véli Tüske Péter. Igaz, a hatóságok azt kérték, hogy legkésőbb jövő március végén minden cég nyújtsa be a vámszabad területen lévő vám- és áfaköteles áruk, alapanyagok, félkész termékek vámokmányait vámkezelésre, hogy a vámhatóság április 30-ig minden határozatot meg tudjon hozni. Fennáll annak a veszélye, hogy ha időben nem intézkednek a cégek, a vámkiszabás már az EU-csatlakozás után történik, ami azt jelenti, hogy az ebből befolyó bevételek már nem a magyar büdzsét, hanem az EU kasszáját gyarapítják, hívta fel a figyelmet még egy szempontra a Magyar Vámügyi Szövetség alelnöke.