Visszafogottabb az érdeklődés
Az év eleje óta 60 újabb magyarországi cég kezdeményezte, hogy minősítsék alkalmasnak a NATO által kiírt tendereken való részvételre, azaz a katonai szövetség beszállítói címére jelentkezők száma megcsappant a korábbi időszakhoz képest. "A jelenség mögött vélhetően az áll, hogy annak a vállalati körnek a nagy része, amely érdekelt lehet a NATO tenderein, már korábban megpályázta a minősítést, így a potenciális jelentkezők köre lényegesen szűkült" - véli Bese Ferenc. A Honvédelmi Minisztérium (HM) beszerzési hivatalának vezetője elmondta: a csökkenő érdeklődés ellenére elérte a 300-at azoknak a magyarországi vállalatoknak a száma, amelyek - megfelelő szakmai és pénzügyi átvizsgálásukat követően - megszerezték a "NATO-beszállításra alkalmas" címet.
Több mint 100 cég iparbiztonsági ellenőrzésen is átesett, így ezek a "minősített NATO-beszállításra alkalmas" minősítést is megkapták, vagyis a katonai szövetség minősített adatainak kezelésére is jogosultakká váltak. A minősítések megszerzését gördülékenyebbé teszi, hogy tavaly november óta folyamatos pályázati lehetőségük nyílt erre a hazai cégeknek.
A NATO-beszállítói címmel bírók között magas-, mély- és útépítő vállalatok, szerelési munkákat vállaló cégek, informatikai szolgáltatók is vannak. A cégek a NATO bármely nemzetközi tenderén elindulhatnak, ám a legnagyobb eséllyel a szövetség finanszírozásában hazánkban megvalósuló beruházásokba kapcsolódhatnak. A szövetség négy képességcsomagot indított el Magyarországon a NATO-csatlakozást követően. A szervezet reagáló erőinek fogadására alkalmas reptéri infrastruktúra kialakítása, a légierő irányítási rendszerének korszerűsítése, radarrendszerek telepítése és a honvédség NATO-kompatibilis híradós rendszerének kiépítése több mint 60 milliárd forintba kerül.
A légiirányítási rendszer korszerűsítésére kiírt pályázatot hazai cég nyerte, s a honi vállalkozások szinte kizárólagos részvétele jellemzi a kecskeméti repülőtéren elindított fejlesztéseket is, ahol a NATO-erők fogadásához szükséges üzemcsarnok, hangár, fénytechnika kiépítését követően jelenleg egy üzemanyag lefejtő-elosztó rendszer létrehozása van folyamatban. Az együttesen mintegy 32 milliárd forint értékű repülőtéri képességcsomag keretében hamarosan hasonló beruházások indulnak Pápán, amelynek tendereztetése szintén megkezdődött. Néhány kisebb átalakítási munkálat még a Ferihegy-1 repülőtéren is hátravan. A szintén kisebb értékű híradós fejlesztés már csaknem befejeződött.
A pályázatokon a magyar cégek esélyeit növeli, hogy a fejlesztéseket koordináló HM beszerzési hivatala arra törekszik, az egyes pályázatok értéke ne haladja meg az egymilliárd forintot, ugyanis az összeghatár alatt nem kötelező a szövetséges államokban is meghirdetni a tendereket. Nem lehetett ezt megtenni a háromdimenziós radarokhoz szükséges technológiai eszközök beszerzése kapcsán. A 23,5 milliárd forintos fejlesztéssel Magyarországon létesítendő radartornyok építéséhez az olasz Alenia Marconi szállíthatja a technikát. Ugyanakkor a kivitelezési munkálatok kapcsán a magyar szerveknek a NATO infrastrukturális bizottságánál sikerült elérniük, hogy nemzeti tendereket írhassanak ki.
A Zengővárkony és Békéscsaba melletti beruházás kivitelezői pályáztatása megkezdődött, s a tervek szerint a két helyszínen még nyáron megkezdődnek a munkálatok. Igaz, az előbbi beruházásban érintett önkormányzatok ellenzik az építkezést. A Bánkútra tervezett radartorony kivitelezése várhatóan 2004-ben kezdődik. A négy képességcsomag befejezésének végső határideje 2007 vége. További NATO-beruházásokra pillanatnyilag nincsenek tervek, s egyelőre az Egyesült Államok által tervezett rakétavédelmi ernyő egyes elemeinek Magyarországra telepítése sincs napirenden. (NIG)
