Szigorú feltételek a pénzintézeteknél
Porszem került a gépezetbe. A hazai pénzügyi jogszabályok szigorú személyi feltételrendszerét nézve ugyanis másképp nem válhatott volna ügyvezető igazgatóvá az ország második legnagyobb pénzintézeténél egy érettségit sem szerzett, pénzügyi zseniként emlegetett személy.
A hazai pénzügyi szakma alighanem jogosan hördült fel, amikor a K&H-ügy kapcsán Kulcsár Attila szakmai múltjáról, a nevéhez kapcsolható ügyekről egyre teljesebb szemelvények jelentek meg, hiszen így akár feleslegesnek is tűnik a hatályos jogszabályokban olyan szigorúan leszögezni, milyen személyi feltételeknek kell eleget tenniük a befektetési szolgáltatók vezetőinek, üzletkötőinek, portfóliókezelőinek, nem beszélve a bankok vezető állású személyeiről.
Büntetlen előélet, kiemelt beosztásokhoz rendelhető iskolai végzettség és szakmai gyakorlat, egyes tisztségek esetén pedig külön felügyeleti engedély is alkalmazási feltétel, s a patinás pénzintézetek általában jóval az előírások fölött szabják meg saját elvárásaikat. A büntetlenség persze Kulcsár esetében az alkalmazáskor az eddigi információk szerint helytálló lehetett, hiszen jogerősen akkor ítélték el, amikor már jó ideje a K&H-nál dolgozott. S bár a törvényben külön nem említik meg az érettségi meglétének szükségességét, a piaci szereplők szerint azonban valószínűleg senki sem gondolta komolyan, hogy ez már azt jelentheti, pénzintézetek ennek hiányában is felvesznek felelős beosztásba személyeket. Kulcsár esetében azonban ez sem jelentett akadályt, hiszen a sajtóban eddig megjelentek szerint még szakiskolai végzettsége sem volt, a bankcsoporthoz szerződése után nem sokkal mégis üzletág-vezetői beosztásba került.
A K&H Bank csoport minden állás betöltésekor bekéri az ahhoz szükséges iskolai végzettséget és szakmai tapasztalatot igazoló dokumentumokat és bizonyítványokat - reagált a pénzintézet a hírekre, hozzátéve: ezek a dokumentumok Kulcsár Attilának is megvoltak. Az egyes dolgozók által kötelezően bemutatott dokumentumok valódiságával kapcsolatban pedig eddig nem merültek fel kétségek a banknál.
Kulcsár karrierjét érdekes módon a PSZÁF-nál nem tudták nyomon követni, hiszen a hírek szerint a felügyeletnek nem jelentette be a pénzintézet vezető beosztású személyként. A K&H erre csak annyit jegyzett meg: a bank és a brókercég a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő bejelentési kötelezettségének minden esetben eleget tett. Csakhogy Kulcsár - ha magasra is jutott - nem ért el addig, ahol már felügyeleti jóváhagyás is kellene. Erre a tőkepiaci törvény értelmében befektetési szolgáltatási üzletág vezetőjeként van szükség, Kulcsár azonban a K&H brókecégében befektetési tanácsadási, s nem befektetési szolgáltatási üzletágat irányított a híradások szerint. A hitelintézeti törvény pedig a bankok vezérigazgatói és vezérigazgató-helyettesi beosztásaihoz rendel felügyeleti engedélyezési kötelezettséget, Kulcsár pedig a csoport e tagjánál "csak" az ügyvezető igazgatói szintig kapaszkodott.
A törvényi feltételek egyes beosztásokhoz rendelhető iskolai végzettség és felügyeleti engedélyeztetés mellett szakvizsgák letételét is előírják. Külön jogszabály is szólna erről, mégpedig egy pénzügyminisztériumi rendelet. Ennek kihirdetésével azonban jó hat éve adós a tárca. Igaz, hiányosságukat az idén már pótolni fogják - ígérték tegnap a PM-ben. A PSZÁF annak megalkotásáig a piacon jelenleg elfogadott szakvizsgákat veszi figyelembe a személyi engedélyezési ügyeknél. Az értékpapír-forgalmazók esetében ilyen a BÉT és a brókerképző együttműködésével működtetett tanfolyam végén letehető tőzsdei szakvizsga, illetve az árutőzsdei vizsga. A Nemzetközi Bankárképző Központnál emellett számításba jöhet az úgynevezett EFFAS-vizsga (ez elsősorban Európában elfogadott befektetési elemzői "egzámen"), illetve a másutt letehető CFA-vizsga (ez elsősorban Amerikában elfogadott).
A törvényi feltételek azonban a bizalmi szakmákban dolgozók tevékenységével kapcsolatos elvárások egyik elemét képezik csak. A világon mindenütt szakmai, érdekvédelmi szervezetek saját szabályokkal is védik piacukat a "kontárokkal", a "csalókkal" szemben. Magyarországon ilyen szakmai szervezetnek számít a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége, amely éppen az 1990-es évek végének brókerbotrányait követően fogalmazta meg a szabályait - közölte érdeklődésünkre id. Jaksity György főtitkár. A szövetség etikai kódexe a törvényi feltételeken túlmenően is szabályozza az ügyfélvagyon elkülönült kezelését, illetve az ennek ellenőrzését biztosító nyilvántartás vezetését, "tiltja" az indokolatlan kockázatvállalást, s a tagok nem alkalmazhatnak olyan személyt, akit etikai vétség miatt másik szolgáltatótól öt éven belül elbocsátottak - tudtuk meg. A szövetségnek jelenleg hat bank és öt befektetési vállalkozás a tagja - közöttük van a K&H Equities is -, amely cégek piaci részesedését jól mutatja, hogy a tőzsdei forgalom mintegy 70-80 százalékát e társaságok bonyolítják. A K&H-ügy feltehetőleg nem marad következmények nélkül, a szükséges konzekvenciákról az elnökség dönt majd - közölte Jaksity.
A rengeteg előírás, a szigorúnak látszó elvárás azonban a gyakorlatban értelemszerűen másként mutat, az ezeket jól ismerő ugyanis ügyesen lavírozhat e feltételek között, mint Kulcsár karrierje is mutatja. Az persze más lapra tartozik, s vélhetően csak a folyamatban lévő vizsgálatok lezárását követően derül ki (ha kiderül): Kulcsár zsenialitásának köszönhető, hogy minden akadály nélkül feljuthatott a ranglétra magaslataiba, avagy hátszéllel vitte véghez nem mindennapi pályafutását. Az mindenesetre világosan látszik, hogy valami hiányzik a rendszerből. (FB-NTK)
