Épülőfélben a második pillér

A KSH 2001-es jelentése is igazolja a lakosság egészségügyi szolgáltatások iránt megugrott keresletét. Az emberek - a tb-járulékon felül - közvetlenül 300 milliárd forintot fizettek különféle egészségügyi szolgáltatásokra. A pénz 46,8 százalékát gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, 24,8 százalékát fogászati ellátásra, 14,5 százalékát hálapénzre fordították.

Az OEP évi kiadásának harmadát kitevő összeg szervezett formában való elköltését szolgálná az egyéni egészségszámlák rendszerének bevezetése, amely az immár tíz éve működő önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak bázisára épülne.

Ez utóbbiak nem váltották be a hozzájuk fűzött reményt. A múlt évben mindössze 37 önkéntes pénztár működött 150 ezer taggal, a 23 önsegélyező pénztárnak 77 ezer tagja volt. A pénztárak együttes bevétele 12,5 milliárd forintot tett ki. Pedig a kiegészítő biztosítási formákban történő előtakarékosságra szükség van, ezek képezhetnék az egészségpénztári rendszer második pillérét. A szolidaritási elven nyugvó, a kötelező tb-járulékokból működő Országos Egészségpénztár nem képes finanszírozni az emberek gyógyítási szükségleteinek teljes skáláját, amit tetéz a lakosság elöregedésével, az életkor meghosszabbodásával és a korszerű, ám drága gyógyítási eljárások elterjedésével együtt járó költségrobbanás.

Az eddigi lanyha előtakarékoskodás gátja lehet az egészségpénztári rendszer fejletlensége - állítja az egészségügy átalakítását összefogó kormánymeghatalmazotti programiroda szóvivője. Tóth Judit szerint a kiegészítő pénztárakba fizetett tagdíj 40 százalékából szolidaritási alapot kell képezni, csupán a fönnmaradót használhatja föl a pénztártag.

Az egyéni egészségszámlákat választók az általuk befizetett teljes összeg felhasználásáról maguk döntenének. Ehhez kidolgozzák azt az egészségügyi szolgáltatási csomagot, amelyért jelenleg nem fizet az OEP. Ilyen lehet a fogpótlás, az egyágyas kórházi szoba telefonnal, a televízió és számos nem alapvető orvosság. Az egészségszámláról hálapénz nem fizethető - mondta a szóvivő.

A szolgáltatásokat azokban az állami, önkormányzati vagy magánkórházakban vehetnék igénybe a számlatulajdonosok, amelyek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által kiadott működési engedélyekkel rendelkeznek. Az új rendszer az önkéntes pénztárak bázisán jön létre, az előtakarékosságra vállalkozók kezdetben a már meglévő egészségpénztárakba léphetnének be. A kormány adókedvezménnyel kívánja ösztönözni e rendszer kiteljesedését, ám a hosszú távú megtakarítások érdekében a pénz felhasználását előre meghatározott várakozási időhöz kötik. Ennek az is indoka, hogy ne csupán az adókedvezmények érdekében takarékoskodjanak az emberek. A jelenlegi egészségpénztáraknál nincs várakozási idő, s az sem kedvező a tagok számára, hogy az adókedvezmény mértékén osztozniuk kell a nyugdíjpénztári befizetéseikkel. Az egészségpénztári rendszer a tagok és családtagjaik számára biztosítja az egyéni számlához való teljes körű hozzáférést. Az önként vállalt egészégügyi előtakarékoskodást elősegítheti az is, hogy a számlán lévő fel nem használt pénzösszeg örökölhető.