Késik az európai szövetkezeti státus
Veszélybe került a tagállamok által elfogadott európai szövetkezeti státus életbelépése, mivel az Európai Parlament - csakúgy, mint az európai részvénytársaságokról szóló jogszabály esetében - panaszt tett a döntéshozatal módjával kapcsolatban. A képviselők szerint parlamenti jóváhagyásra is szükség lett volna a jogszabály elfogadásához, ám e fölött "elsiklott" a szakminiszterek figyelme. A panasz vitává fajulhat, ami a jogszabály 2006-ra tervezett életbelépését is késleltetheti - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Az agrárszövetkezeteket képviselő uniós szövetség, a Cogeca nyilatkozatban kérte a parlamentet, hogy ne akadályozza a gazdasági szereplők számára oly fontos törvény megvalósulását. Az európai szövetkezeti státus ugyanis rendkívül sok előnyt kínál a ma uniószerte létező 300 ezer szövetkezetnek. Lehetővé teszi számukra, hogy egyetlen jogi személyként lépjenek fel valamennyi tagállam piacán, ami megszabadítja őket a nemzeti leányvállalatok alapításával és fenntartásával járó költségektől és munkától. De más társasági formában működő cégek is hasznot húzhatnak az új lehetőségből: európai szövetkezetet alapítva hatékonyabbá tehetik nemzetközi együttműködésüket, kutatási és fejlesztési tevékenységüket.
Az európai szövetkezetet abban a tagországban kell bejegyezni, amelyben legfontosabb székhelye van, és adózási szempontból ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint bármely más multinacionális társaságra. Alapítására újonnan, minden előzmény nélkül is sor kerülhet (ez a lehetőség az európai részvénytársaságok esetében nem adott), de szó lehet két vagy több, más-más tagállamban működő meglévő szövetkezet fúziójáról vagy más tagállamban leányvállalattal rendelkező cég átalakulásáról is. A minimális alaptőke 30 ezer euró, míg az európai részvénytársasághoz legalább 120 ezer euró kell.Késik az európai szövetkezeti státus
