Szigorítják a talajvédelmet

A magyarországi termőtalajok nem jobbak és nem rosszabbak az európai országokénál, ideértve az európai uniós országokét is - mondta érdeklődésünkre Buzásné Hartyányi Marietta, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Előnyünk azonban jelentős azokkal az országokkal szemben, amelyek talajai az erős iparosodás miatt már korábban kárt szenvedtek - tette hozzá.

A talajokat érő emberi behatások közül manapság a talajok szerves anyagának a fogyása a legkritikusabb. Ez nem csak annak a következménye, hogy a kontinens nyugati felén is fokozódik az eróziós hatás, amelyben a hirtelen esőzések jelentős szerepet játszanak azzal, hogy a csapadékvíz lehordja a talajok termőrétegét. Másutt az építkezések során teszik tönkre a termőréteget. A beruházó feladata, hogy a lefejtett termőrétegből minél nagyobb mennyiséget újrahasznosítson, a terület rekultiválására, parkosítására, az utak töltésének takarására használjon fel. Sajnos több példa van arra, hogy e termőréteg legnagyobb hányadát eladják.

Az építkezések miatt fogy a termőtalaj, ami nem magyar jelenség. A legutóbbi adatok alapján 2002-ben napi mintegy 20 hektár a termőföld "tűnt" így el. Várható, hogy az autósztrádák, települést elkerülő és más utak építése miatt az elkövetkező években ez a szám még növekszik is, viszont várhatóan messze elmarad a német és az osztrák mutatótól, ahol a csökkenés a 70-80 hektárt is eléri.

Az elmúlt évtizedekben nálunk sem sikerült mindenütt megőrizni a talajok tisztaságát. Az ipari üzemek, gépjavító és -tároló helyek, vagy a szakszerűtlen növényvédőszer-, műtrágyatárolók alatti talajok és a koncentrált állattartó telepek talajait érő, a különböző vegyi hulladékok illegális tárolásából eredő helyi szennyeződésekről van szó. Ám amíg ezek lokálisan valóban komoly gondokat okoztak, a mezőgazdaságot sokan, merő tévedésből, a legnagyobb szenynyezőnek kiáltották ki, mintha a műtrágyákkal és növényvédő szerekkel a gazdaságok elszenynyezték volna az ország földjeit.

Ez messze nem igaz - állítja Buzásné -, egyrészt, mert a növényvédő szerek nagyon gyorsan lebomlottak, a le nem bomlókat pedig már az egész világon betiltották. A műtrágyák nem talajszennyezők, mivel olyan növényi tápelemeket tartalmaznak, amelyek a talajok alkotóelemei. A gazdálkodók a túlzott műtrágyázással sem vádolhatók.

Az erősen iparosodott országokéhoz képest a magyar talajok szennyezettségéről gyakorlatilag nem beszélhetünk. Az Országos Növény- és Talajvédelmi Szolgálat (ONTSZ) csaknem tíz éve működtet egy talajvédelmi információs és megfigyelőrendszert. Ebben a rendszerben 1200 ponton évente egyszer (ősszel, amikor a termelés befejeződik) talajmintát vesznek a mezőgazdasági (és az erdészeti) területekről. Ezekből kiderülne, ha gond vagy jelentős változás keletkezett volna.