Több agrárágazat rosszul járhat

Hamarosan döntéskényszerbe kerülhet az agrártárca, illetve a kormány az uniós csatlakozás utáni agrárkifizetési rendszerrel kapcsolatban, mivel a hazai gabonatermelőknek az őszi búzavetések előkészítéséhez most már meg kellene ismerniük, pihentetni kell-e területeik egy részét, vagy sem. A normál EU-s pénzkiutalási rendben a 19 hektárnál nagyobb területtel rendelkező gazdáknak - ideértve az olajos-, fehérje- és rostnövényterületeiket is (összefoglaló néven GOFR-növények) - földjeik 10 százalékát ugaroltaniuk kell, ha a dotációkat igénybe akarják venni.

A magyar termelők az idén ősszel már "uniós búzát" vetnek olyan értelemben, hogy a terményeket a jövő májusi belépés után aratják le, és az uniós szabályozás szerint értékesítik majd. Ez a legnagyobb tételt képviselő EU-s közvetlen támogatásoknál azt jelentheti, hogy a normál kifizetési rendszerben - szemben az idei 7-9 ezerrel - összesen mintegy 40 ezer forintra lennének jogosultak hektáronként, ha az uniós előírásokat betartják.

Egyre nagyobb ugyanakkor a valószínűsége annak, hogy az FVM végül nem a normál, hanem az úgynevezett egyszerűsített pénzkiutalási rendszerre tesz javaslatot a kormánynak - értesült lapunk. Ez esetben a hektárra vetített dotációs összeg csökkenhet, viszont nem lenne szükség területpihentetésre.

Mint ismert, Franz Fischler uniós agrárbiztos többször is az egyszerűsített megoldásra tett javaslatot Magyarországnak. Szakértők szerint e módszer alkalmazását indokolja az egységes farmtámogatási rendszerről hozott nyári EU-s reformdöntés is, mivel a két szisztéma "szabályozási filozófiája" hasonló (VG, 2003. június 30.).

Információink szerint az egyszerűsített módszer bevezetésé-ről az FVM e hónapban több technikai konzultációt folytatott Brüsszellel. Emlékezetes ugyanakkor, hogy Magyarország mostanáig határozottan kitartott a normál rendszer belépés utáni alkalmazása mellett, noha az újonnan csatlakozó államok - Szlovénia kivételével - valamennyien már korábban az egyszerűsített kifizetési megoldást választották.

Utóbbi rendszer bevezetése mellett szól többek között, hogy nem lenne szükség a termelési adatok gyűjtésére, nem kellenének kimutatások a területpihentetésről és több más termelési, állattartási információról. Az EU-s pénzeket pusztán hektárra vetítve kellene elosztani, amihez szakértők szerint elegendő lenne egy parcella-nyilvántartás is. Így az egyszerűsített megoldás alapvető könnyítést jelentene a kifizető ügynökségi feladatokat ellátó Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), illetve az általa működtetett integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (iier) szempontjából. A hivatalos nyilatkozatok ellenére ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy sem az MVH, sem az iier nem lesz kész az EU-s pénzek normál rendszer szerinti közvetítésére, ami meghiúsíthatná a támogatások fogadását a 2004-es taggá válás után.

Az EU jövőre a mai tagországoknak járó közvetlen támogatások 25 százalékát folyósítja Magyarországnak, amelyet a kormány további 30 százalékkal egészíthet ki. Ez összességében 150 milliárd forintnak megfelelő dotációt tehet ki 2004-ben. Gondot okozhat azonban, hogy az egyszerűsített kifizetési mechanizmusban a pénzeket nemcsak a szántóterületekre, hanem a házi kertekre, az ültetvényekre és a legelőkre is ki kell utalni. Emiatt a koppenhágai megállapodásban rögzített, mintegy 3,5 millió hektáros eredeti magyar szántóföldi GOFR-bázisterület 5,8 millió hektárra nőne, vagyis az egy hektárra jutó összeg jelentősen csökkenne. A különböző számítások szerint ugyanakkor a terület 4,2-4,5 millió hektárra lenne szűkíthető, ha Magyarország a támogatásokat nemzeti döntéssel csak az egy hektár feletti földekre nyújtaná - az EU-ban 0,3 hektár az alsó határ -, és a kifizetésekhez egyéb (környezetvédelmi, jó gazdálkodási gyakorlaton alapuló) feltételeket szabna.

Még nagyobb problémát jelentene azonban, hogy az egyszerűsített rendben az állattenyésztő ágazatoktól a közvetlen támogatásokat el kellene vonni. Így a szarvasmarha- és a juhágazat már jövőre elvesztené e dotációkat, a tejszektor pedig 2005-től. Az átcsoportosítás nyomán hasonlóan rosszul járna a dohánytermelés is.

Értesüléseink szerint az FVM a feszültséget úgy csökkentené, hogy az egyszerűsített megoldást alapvetően a 25 százaléknyi (70 milliárd forintnyi) EU-s dotációra alkalmazná, míg a 30 százalékos (80 milliárd forintos) magyar kiegészítés jelentős részét a kedvezőtlen helyzetbe kerülő ágazatok ellentételezésére fordítaná, ha azok más módon (például a legeltetésre használt gyepterületek támogatásával) nem juthatnának a csatlakozási szerződésben rögzített pénzekhez. Szakértők ugyanakkor már most felhívják a figyelmet arra, hogy e "kombinált" megoldás végső soron a normál rendszernél is bonyolultabb kifizetési gyakorlat kialakulásához vezethet.