Több segítség kell a pályázóknak

Hamarosan befejeződik a Nemzeti Fejlesztési Terv regionális operatív programjának véglegesítése Brüsszelben, jó ütemben halad a pályázatok lebonyolításához szükséges itthoni intézményrendszer kialakítása, és a kormány döntése értelmében 2004-től rendelkezésre állnak majd a projektek hazai társfinanszírozásához szükséges források. Az őszi hónapokban azonban még alapvetően fontos döntéseket kell meghozni, hogy minél több potenciális pályázó kaphasson segítséget megfelelő projektek kidolgozásához, s az uniós források felhasználása ne növelje tovább a területi különbségeket - mondta lapunknak Nagy Sándor. A területfejlesztésért felelős államtitkár kifejtette: a területfejlesztési törvény módosítása, illetve a hozzá kapcsolódó kormánydöntések nemcsak azért fontosak, mert megújítják a területfejlesztés intézményrendszerét, hanem azért is, mert ezek csúszása veszélyezteti az uniós csatlakozás sikerét.

A kormány augusztus 6-án tárgyalta először a területfejlesztési törvény módosításával kapcsolatos előterjesztést, s elfogadta a további munka alapjául. A javaslatban szerepel többek között a kistérségi fejlesztési tanácsok és a kistérségi szolgáltatóirodák létrehozása. Az irodák egyik feladata az lenne, hogy az ott dolgozó szakemberek segítsék a projektek kidolgozásában azokat a pályázókat, amelyek nem rendelkeznek a megfelelő anyagi és szakértői háttérrel. Állami támogatás nélkül ugyanis nagy az esély arra, hogy a potenciális kedvezményezettek közül az uniós csatlakozás után csak azok tudnak majd megfelelő pályázatokat beadni, amelyek meg tudnak fizetni felkészült tanácsadó cégeket. Ilyen támogatást nyújt most a pályázat-előkészítő alap (pea), de erre a segítségre a későbbiekben folyamatosan szükség lenne.

A törvénymódosítást már tavasszal előkészítették a Nemzeti Területfejlesztési Hivatalban (NTH), de ez több ponton összefügg a közigazgatás reformjával, így a kettő együtt került a kormány elé - mutatott rá az államtitkár. A területfejlesztési intézményrendszer megújítása kapcsán azonban még szeptemberben meg kell hozni a konkrét döntéseket ahhoz, hogy a 2004-es költségvetésben megjelenhessenek az átalakítás költségei. A számítások szerint a szolgáltatóirodák létrehozása a legszükségesebb feltételek biztosításával összesen 3,6 milliárd forintba kerülne a 160-180 kistérségben - ezek pontos számáról és lehatárolásáról is dönteni kell. Az irodák a jövő év elején megkezdhetnék a munkát. Mintegy 15 milliárd forint szükséges a kistérségi fejlesztési tanácsok, illetve munkaszervezeteik kiépítéséhez, illetve ahhoz, hogy a tanácsok rendelkezzenek 80-100 millió forinttal. Ebből a kistérség egésze számára fontos koncepciók, projektek kidolgozását támogathatnák.

Arról szintén dönteni kell a közeljövőben, hogy az egyes minisztériumoknál az öt operatív program végrehajtásához tervezett forrásokat milyen struktúrában használják fel. Az NTH javaslata szerint regionális szinten fejlesztési alapokat kellene képezni az operatív programokra meglevő előirányzatokból. Ebből kaphatnának támogatást azok a pályázók, amelyek saját költségvetésükből nem tudják biztosítani a projektek megvalósításához szükséges saját forrásokat, s ebbe a döntésbe a regionális fejlesztési tanácsokat kellene bevonni. A program végleges brüsszeli elfogadása után meg kell kezdeni a felkészítő-ismertető képzést, hogy a lehetséges pályázók - önkormányzatok, intézmények, civil és nonprofit szervezetek, illetve vállalkozások - megismerjék a lehetőségeket, s 2004 májusától minél több, az uniós szabályok szerint is elfogadható projektdokumentáció érkezzen. (KÁ)