A kedvező arculatváltozásban kétségkívül nagy szerepe lehet annak, hogy Békés megye három évvel ezelőtt bekerült a felzárkóztatásra szoruló megyék körébe. Így az önkormányzatok és a munkahelyteremtő vállalkozások jelentős összegű többlettámogatásokra pályázhatnak, ha itteni telephelyeiken valósítanak meg beruházásokat, vagy munkahelyeket teremtenek.

Ma már nemcsak Békéscsaba (a megyeszékhely) fejlődik, hanem a térségi szerepkört egyre inkább betöltő kisvárosok is. A kistelepüléseken is utak, csatornák, szennyvíztelepek épülnek. Korszerű iparipark-hálózat létesül, ahová betelepülhetnek a régi telephelyeiket kinövő vállalkozások. A felzárkóztatási többletforrások, illetve a cél- és címzett támogatások érdemben járulnak hozzá a megye korszerű gazdaságkörnyezeti feltételeinek kialakításához. A központi pluszforrások ma már kiegészülnek regionális szinten megszerezhető támogatásokkal és brüsszeli pályázati pénzekkel. A "gyógyvíznagyhatalomnak" számító Békésben a gyógyturizmus fejlesztése érdekében is több milliárd forint beruházás történt, s jelenleg is újabb projektek kapnak hazai és brüsszeli dotációkat. Itt épült a legtöbb önkormányzati és önerős lakás Kelet-Magyarországon, ami az építőiparnak adott lendületet.

Ugyanakkor a közművesítések, az iparipark-hálózat, a gyógyturisztika és a lakásépítés ellenére sem érkezik újabb, érdemi nagyságrendű befektetői tőke. Ezt szakértők elsősorban a kedvezőtlen közúti megközelíthetőségi lehetőségekkel magyarázzák. A kizárólag költségvetési, illetve központi alapokból elnyert pénzekkel ösztönzött urbanizációs fejlődés többek szerint befektetési szempontból akkor jelenthet előnyt, ha a megye ismertebbé válik országon belül és kívül egyaránt.

A gazdasági rendszerváltáskor idetelepült nemzetközi vállalatok már egyre nagyobb fejlesztéseket valósítanak meg, mert azt tapasztalták, hogy minden térségben befektetésbarát a gazdasági környezet, és könynyen átképezhető, megbízható a munkaerő. Itt építette ki nemzetközi logisztikai központját a Henkel, a Felina, a Guardian, a Linamar vagy a nyomdaipari Frantschach. Az évtizedek óta ide kötődő cégek - összefüggésben az EU-csatlakozással - újabb jelentős fejlesztésekbe kezdenek. Így azoknak a kis- és középvállalkozásoknak is hoszszú távon biztosított lesz a jövőjük, amelyek a nagy cégek beszállítóivá váltak.

Az EU-s belépés más szempontból is fejlődési lehetőséget kínál. A megye ugyanis az uniós schengeni határ mellett "találja majd magát". E változás a logisztikában és a szolgáltatásokban hozhat érdemi befektetői tőkét. Az ipar és a szolgáltatások teljesítménye várhatóan meghatározó módon növeli a megye teljesítőképességét.

Nagy kérdés marad viszont az agrárium helyzete. A gabona- és a húságazatra épülő szektorban gyors fejlődés várható, egyre kisebb élőmunkaigény mellett. A jelentős munkaerőt foglalkoztató kertészeti termék-előállításra néhány település tudott átállni, így például a dinnyéjéről híres Medgyesegyháza, vagy a primőr zöldségek termelésében élenjáró Méhkerék. A kisvárosokhoz és a megyei jogú városhoz közeli települések számára könnyebb lesz a váltás, ha a kistérségekben mobilizálódik a gazdaság, és új munkahelyek lesznek. A térségi központoktól távol eső területeken a természet közeli gazdálkodás és a gyógy-idegenforgalomra építhető falusi vendéglátás jelenthet szerény (alternatív) megélhetési lehetőséget a következő években.

A megyei közgyűlés évek óta prioritásként kezeli a szociális intézményhálózatot is, amelyben jelentős fejlesztések történtek. Az idősek, a fogyatékkal élők és a segítségre szorulók modern intézmény- és ellátórendszerének kiépítése a megye periferikus, ám érintetlen térségeiben perspektivikus része lehet a gazdaságnak. E törekvések Brüsszel céljaival is harmonizálnak.