A korábbi adatokhoz képest a folyó fizetési mérleg kissé magasabb hiányáról számolt be a Magyar Nemzeti Bank első felülvizsgálatakor. A deficit "növekedése" minimális: az első hét hónapban 2,78 milliárd eurónyi passzívum keletkezett, 65 millióval több, mint az előzetes adatok szerint.

A hiány így is magas, az időarányos összevetés szerint kétszer akkora, mint tavaly, és az elmúlt nyolc év messze legnagyobb egyensúlyvesztése. Ráadásul az MNB szezonálisan kiigazított adatai szerint míg az első negyedévben megtorpant az egyensúlyromlás, addig a másodikban új lendületet vett. A kiigazított számok arról árulkodnak, mégsem állt be egymilliárd euró körüli szintre a háromhavi deficit, hanem tovább nőtt: az április-júniusi időszakban már 1,3 milliárd euró volt a hiány.

A romlás alapvetően a reálgazdasági tranzakciók, ezen belül is az áruforgalom növekvő hiányának következménye. Az áruexport csökkent az előző negyedhez képest, az import nőtt. Az MNB megállapítja: a kivitel trendje stagnáló, az importé enyhén emelkedő.

Az év első hét hónapjában a hiány 15 százalékát fedezték nem adóssággeneráló tételek, ami alapvetően a közvetlen tőkebeáramlás júliusi megugrásának köszönhető. Utóbbi hónap fejleményei abból a szempontból biztatóak, hogy a deficit nem növelte tovább a nemzetgazdaság eladósodását. Az idei hiány finanszírozási szerkezete is arra utal, a külfölddel szembeni eladósodás folytatódik. Ezt mutatja, hogy a lakossági fogyasztás dinamikusan nőtt, és feltehetően a másodikban is a növekedés motorja maradt. (Az ezt mutató részletes GDP-adatok ma jelennek meg.)