Jobb sietni a védjegykérelmekkel
Az európai közösségi védjegyre pályázó vállalatoknak érdemes még 2003. november 1-je előtt levédeni a megkülönböztetést szolgáló jelzésüket - javasolta a napokban a védjegyekre specializálódott Alexandre Ramage Associates ügyvédi iroda. A csatlakozó országokból származó vállalatok ugyanis már a bővítés előtti hat hónapban megtorpedózhatják a bejegyzést, a fenti dátum előtt lajstromba vett közösségi védjegyek ellen azonban már nem tehetnek semmit. A bővítés után ráadásul várhatóan emelkednek az eljárási díjak.
Magyarországon 44 ezer bejegyzett nemzeti védjegy van, azonban csak mintegy száz vállalat szerezte meg a közösségi védjegyet - tudtuk meg a Magyar Szabadalmi Hivataltól.
A közösségi védjegy előnye az, hogy nem kell az egyes államok hivatalainál külön bejegyzést kérni, hanem annak hatálya az Európai Unió összes tagországának területére kiterjed. Bár a közösségi védjegy beszerzése - melyet a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál kell igényelni - igen költséges, még mindig olcsóbb, mint az egyes nemzeti hivataloknál beszerezni azt.
A közösségi oltalom hatálya a csatlakozás időpontjától, jövő májustól ki fog terjedni az öszszes csatlakozó országra. A bejegyzés ellen magának a vállalatnak kell felszólalnia, ha úgy véli, hogy egy megjelölés lajstromba vétele miatt az ő védjegyjogosultsága, vagy valamely személyhez fűződő joga sérül. Ezt takarja ugyanis az úgynevezett felszólítási rendszer, melyet az Európai Unió alkalmaz, szemben a magyar gyakorlattal, ahol a szabadalmi hivatal vizsgálja a védjegylajstromozás valamenynyi feltételét. Ez a fajta állami gondoskodás a tervek szerint hamarosan itthon is megszűnik
