Amikor a nyolcvanas-kilencvenes évek fontos, a pénzügyeket és a bankrendszert is érintő gazdaságtörténeti eseményeiről esik szó, általában nem szokták megemlíteni - méltatlanul - azt a tényt, hogy Magyarország néhány bankja az elsők között csatlakozott a régióból az akkor és ma is legismertebb, a gyakorlatban legelterjedtebb pénzügyi üzenetközvetítő hálózatához, a SWIFT-hez. E tekintetben Csehszlovákia volt a másik régióbeli ország, amely az élbolyhoz tartozott.

Ha erről az időszakról hallunk, akkor elsősorban a világ vezető pénzügyi intézményeihez történt 1982-es csatlakozásunkról - Világbank (World Bank) és az IMF (International Monetary Fund) -, a hazai bankrendszer 1987. január 1-jei kétszintűvé válásáról, a bankprivatizációról, a pénz- és tőkepiac kiépítéséről és - esetleg - a 2001 nyarán bekövetkezett devizaliberalizációról tesznek említést mint a piacgazdaságra való pénzügyi áttérés fontosabb állomásairól.

Ez a tartalmát tekintve elsősorban technikai jellegű lépés fontos feltétele és alapja volt annak, hogy a magyar gazdaság és pénzügyi rendszere érdemben megkezdhesse integrációját, hiszen az addig használt levelező banki kapcsolatok a távirati és postai levelezés útján - 1986 végéig még centralizáltan az MNB révén - lebonyolított nemzetközi fizetési forgalom már nem igazán felelt meg a világon e téren felmerült magasabb követelményeknek.

A SWIFT - Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication - Belgiumban bejegyzett, szövetkezeti formában működő nonprofit társaság, amelyet 1973-ban 15 ország 239 - főleg európai székhelyű - kereskedelmi bankja hívott életre. Ha azt tekintjük, hogy az alakulást követően még négy esztendő telt el addig, amíg az első üzenet elindult az akkor már 518 bankot összekötő hálózaton, továbbá ha azt is figyelembe vesszük, hogy a szomszédos Ausztria bankjai is ebben az évben (1977) csatlakoztak a SWIFT-hez, akkor talán reálisabban értékelhető az a tény, hogy Magyarországról elsőként a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank, az Országos Takarékpénztár és a CIB (Central-european International Bank) sikeres csatlakozást hajtott végre 1983. szeptember 19-én. A csatlakozást - mint ahogy azt az MNB akkori belső anyagai tanúsítják - rendkívül alapos és gondos előkészítő munka előzte meg.

A kezdetekre emlékezve nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az ÖNB (Österrechische National Bank) milyen komoly segítséget nyújtott az MNB-nek mind a számítástechnikai, mind az egyéb szakmai előkészületek terén. A két ország szakemberei között akkor kialakult szakmai és emberi kapcsolatok azóta is harmonikusak. Köszönhető ez annak, hogy dr. Kápolnay Margit - "SWIFT-szerte" közismert nevén "Baba" - 20 éven keresztül folyamatosan betöltve a hazai felhasználói csoport elnöki tisztét, a SWIFT nemzetközi stábjában is rendkívüli tiszteletet és megbecsülést vívott ki szakmai tudásával és elkötelezettségével. A kapcsolatok folyamatosságát egyébként garantálja a SWIFT szervezeti felépítése is. A kis országok, azaz a tagjai révén kevés részvénnyel rendelkező tagországok felhasználói csoportjai regionális csoportokba tömörülnek, és szavazati jogukat egy közös igazgatósági tag által gyakorolják.

Magyarország képviseletét jelenleg Günther Gall, a Raiffeisen Bank, Ausztria egyik nagy nemzetközi tapasztalattal rendelkező felső vezetője látja el a 13 magyar részvénytulajdonos nevében. A magyar részvénypakett jelenleg egyébként kb. 0,25 százalékát teszi ki a SWIFT részvényeinek.

A SWIFT elmúlt harmincéves működése - túlzás nélkül állítható - imponáló. Az alapítás évében még csak 15 országban 239 tagja volt, ma már a világ 198 országában van jelen, és tagjai (members), altagjai (sub-members), valamint a különféle pénz- és tőkepiaci résztvevők (participants) együttes száma eléri a 7455-öt.

Ha annak az okát keressük, vajon minek köszönhető a SWIFT sikere, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a 70-es évek elején helyesen mérték fel az akkori fejlett pénzügyi infrastruktúrával rendelkező országok - elsősorban Európában és Észak-Amerikában - bankrendszereinek az igényét, ami a növekvő, felgyorsult és biztonságos fizetési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban jelent meg.

A legutóbbi forgalmi adatok szerint naponta több mint 8 millió üzenetet közvetít a hálózat, ami napi 6 billió dolláros - a hétköznapi ember számára elképzelhetetlen összegű - fizetési forgalmat jelent.

A sikernek további tényezője, hogy a kialakított - az ISO-szabványokkal harmonizáló - rendszer üzenettípusai jól igazodnak a felhasználók és ügyfeleik igényeihez. A különféle ügyletekre kilenc üzenetkategóriát dolgoztak ki, amelyek használata egyértelmű, kényelmes és rendkívül megbízható, adatvédelmi szempontból biztonságos. Lehetővé teszi az üzenetek adattartalmának gyors és hatékony, sokszor emberi kéz érintése nélküli feldolgozását.

A hálózat a nap 24 órájában, a hét minden napján, egész évben rendelkezésére áll a felhasználóknak. Megbízhatósága e rendelkezésre állás mellett 99,99 százalék, azaz egy évben néhány perc a kiesés. Fennállása során még nem fordult elő, hogy üzenet elveszett volna a továbbítás során.

Piaci pozícióját - sőt világméretekben szinte kizárólagosságát - annak is köszönheti, hogy fejlesztéseit a tagság igényeihez és annak aktív közreműködésével, az információs technológia eredményeinek felhasználásával hajtja végre.

Ez utóbbi okán két projektet kell megemlíteni a 2003-as év kapcsán, amely a magyar bankrendszert és a felhasználókat érinti. Az egyik, hogy huszonöt évi "szolgálat" után megváltozik a világviszonylatban leggyakrabban, a sima ügyfélátutalásokra használt ún. MT 100-as üzenet, helyét az MT 103-as veszi át. A SWIFT adatai szerint ez az üzenettípus a nemzetközi forgalomnak több mint felét teszi ki, és közel duplája a második helyen álló, kevesebb mint 30 százalékot kitevő értékpapírügyletekre használt üzeneteknek. Magyar viszonylatban e két arány jelenleg 80 és 16 százalék. Az új formátum kidolgozásánál fontos szempont volt, hogy az üzenet korábbi felépítésének struktúráját javítsák, növelve az átláthatóságot, megfeleljenek az euróövezet támasztotta követelményeknek, hatékonyabbá váljék az automata feldolgozhatóság, és megfeleljenek a pénzmosás megelőzésére vonatkozó nemzetközi - a FATF által megkívánt - követelményeknek is. Az MT 100-as üzenetek utoljára 2003. november 15-én küldhetők, ezt követően a rendszer visszautasítja őket.

Az átállással összefüggésben meg kell azonban jegyezni, hogy az eddig végrehajtott kb. 50 százalékos hazai migráció elmarad a közel 80 százalékos nemzetközi készültségi foktól.

A másik fontos projekt az ún. SWIFTNet FIN migráció. A jelenlegi - második generációs technológiának tekinthető - store-and-forward elvű (tárol és továbbít) üzenetközvetítést a jelen követelményeinek jobban megfelelő internetprotokollon alapuló interaktív kommunikáció váltja fel.

Ezáltal megnő a hálózat átviteli sebessége és kapacitása, bizonyos információk valós idejűvé válnak. Új szolgáltatásokat vezetnek be; mint pl. az InterAct (a SWIFT előéletéből megismert egyedi üzenetek) és a FileAct (adatkötegek továbbítása), amely utóbbi a korábbinál lényegesen nagyobb volumenű adatátvitelt tesz lehetővé, vagy a Browse (böngésző) szolgáltatás, amely a likviditásmenedzselést könnyíti meg.

Az új privát biztonsági hálózat adottságai rendkívüli módon megnövelik a felhasználók lehetőségeit, mivel egy "ablakon" (single window) keresztül hozzáférhetnek a világ minden fontos pénzügyi infrastruktúrájához, igénybe vehetnek számos praktikus üzleti megoldást, különféle csoportosulásokat (pl. elszámolási rendszerek) alkothatnak a hálózaton, valamint élvezhetik az interaktivitás minden előnyét.

A SWIFT az átállási projektet, fontosságának megfelelően, már 2000-ben elkezdte kommunikálni, jóllehet a végrehajtása csak 2002 januárjában indult, és befejezésére 2004. december 31-ét tűzték ki. Itt érdemes megemlíteni, hogy a devizakereskedők által több évtizede várt CLS Bank NY 2002. szeptember 9-én működését eleve úgy kezdte meg, hogy a SWIFTNetet is használja. De ezt a rendszert használja az ECB és az ECBS által működtetett TARGET több részrendszere, vagy az EBA által létrehozott STEP2 fizetési rendszer is. Magyarország esetében az átállási időszak (country window), többszöri módosítást követően, 2003. november 10-től december 9-ig tart. A művelet 40 hazai intézményt érint, amelyek számára a migráció komoly anyagi és élőmunka-ráfordítással jár.

Sokuknál új hardvereszközöket és mindegyiküknél új szoftvereket kell beszerezni, továbbá ki kell képezni a felhasználókat is a rendszer működtetésére. Könnyebbséget jelent, hogy a SWIFT az ország menedzsereit, szakember- és oktatógárdáját a lehető legnagyobb mértékben mozgósítja. A migráció implementációs, és tesztszakasza, a kockázatok kézben tartása komoly kihívás a bankok szakemberei számára.

A felhasználói csoport a 20 éves jubileumának november elején történő illő megünneplésére lázas munkával készül.