Közös stratégia a Tisza térségének fejlesztésére
A Tisza-medence kiegyensúlyozott, fenntartható fejlesztése érdekében közös stratégiát dolgoz ki a jövőben az öt érintett ország - erről írtak alá megállapodást a múlt hónapban Magyarország, Románia, Szerbia és Montenegró, Szlovákia, illetve Ukrajna területfejlesztésért felelős kormányzati vezetői. A cél a folyó és a vízgyűjtő terület természeti, kulturális és tájképi örökségének megőrzése, valamint a helyi lakosok életminőségének javítása.
Az együttműködés szükségessége már korábban felvetődött. Az utóbbi évek nagy tiszai árvizei kapcsán többek között az is egyértelművé vált, hogy a védekezéssel kapcsolatos hoszszú távú megoldás csak közösen alakítható ki, az országhatárokon belül nem lehet kezelni a felmerülő gondokat. Ugyanerre világított rá a két évvel ezelőtti ciánszennyezés - mondta lapunknak Szaló Péter. A Nemzeti Területfejlesztési Hivatal elnökhelyettese kifejtette: az integrált területfejlesztési stratégia révén a potenciális konfliktusok előre jelezhetők és mérsékelhetők.
Az Európa Tanács területfejlesztésért felelős minisztereinek konferenciája (CEMAT) három évvel ezelőtt, Hannoverben fogadta el a kontinens fenntartható területfejlesztési irányelveit, ez adja a Tiszáról szóló megállapodás kereteit is. A kezdeményezés aláírói megállapodtak, hogy a közös stratégia kidolgozása és megvalósítása során különös figyelmet fordítanak a táj, az ökorendszerek, a folyók és a tavak védelmére, a városi területek és a mezőgazdaság terjeszkedése miatti intenzív területfoglalás korlátozására, a környezeti károk mérséklésére, valamint az árvízvédelemre. A kiemelt célok közé tartozik a természeti és kulturális örökség fejlesztése, a minőségi és fenntartható turizmus előmozdítása, továbbá az energiaforrások kiaknázása a biztonság fenntartása mellett. Az aláírók előmozdítják a területi kohéziót, illetve a kiegyensúlyozottabb elérhetőséget a régiók társadalmi-gazdasági fejlesztése és a versenyképesség fokozása révén. Emellett cél a város és a vidék közötti kapcsolat javítása is.
A megállapodás értelmében a részt vevő országok a hatékony együttműködés biztosítására vegyes bizottságot hoznak létre. A kezdeményezés részeként hároméves munka- és cselekvési programot dolgoznak ki. A szakértői munka során áll össze a javaslat: hol milyen fejlesztésekre, illetve műszaki megoldásokra van szükség a célok megvalósítása érdekében. A programot az együttműködés eredményeinek rendszeres felülvizsgálata alapján, illetve a körülmények alakulásától függően frissítik majd. A Tisza-medence fenntartható fejlesztését célzó programok és projektek megvalósításánál a részt vevő országok a nemzetközi szervezetek és alapok pénzügyi támogatására is számítanak.
