Menekültáradat fenyeget?

Az EU-csatlakozás kapcsán Magyarországnak fel kell készülnie arra, hogy tranzitállamból célországgá válik a menekültek számára - szögezte le lapunknak nyilatkozva Balogh András. Az MTV hétfő reggeli híradója még milliós nagyságrendű migráció lehetőségével kapcsolatban idézte a professzort, a Magyar Külügyi Intézet volt vezetőjét, aki lapunknak ezt úgy pontosította, hogy ilyen tömegek megindulása természetesen csak komoly válságok (természeti katasztrófák, jelentős gazdasági recesszió, háborús konfliktusok stb.) esetén jelentene közvetlen veszélyt, de szerinte a migrációs nyomás a csatlakozással mindenképpen erősödik majd.

Az életszínvonalban, biztonságban és egyéb területeken kialakult óriási különbség az EU és Észak-Afrika, a Közel-Kelet, Dél-Ázsia vagy akár Kelet-Európa között is oda vezetett, hogy a migrációs nyomás az uniós tagállamokon már ma is óriási. Az, hogy nincsenek milliós népmozgások, csupán az EU védekező reflexeinek köszönhető (külső határok védelmének szigorítása, vízumköteles országok listájának egységesítése, menekültkérelmek elbírálásának egységesítésére tett kezdeményezések stb.) - véli a professzor, aki szerint az EU-taggá válás hazánk vonzerejét is alaposan megnöveli az illegális migráció és a menekültek számára.

Ha Magyarország nem tudja átvenni és alkalmazni az unió védekező reflexeit, akkor a belső határok lebontását lehetővé tevő schengeni rendszerhez való csatlakozását is késlelteti. Az unió keleti "végvára" szerepét eddig Ausztria töltötte be, ez nem is vált hátrányára, jövő májustól talán Magyarország is betöltheti ezt a szerepet - véli a miniszterelnöki főtanácsadó.

A professzor által említett védekező reflexek egyébként az EU-ban olyan jól működnek, hogy az 1992-es 672 ezerről az utóbbi néhány esztendőben évi 300-400 ezer közé esett a menedékkérők száma az unióban. A legfontosabb célországok közé tradicionálisan Nagy-Britannia, Német-, Olasz- és Spanyolország tartozik. A tagállamok közvéleménye azonban még a tényleges súlyánál is jóval nagyobb jelentőséget tulajdonít ennek a problémának: az Eurobarometer felmérése szerint minden öt uniós polgárból négy egyetért azzal, hogy a menekültügyet és az illegális bevándorlás elleni harcot az unió egyik első számú prioritásaként kell kezelni.

Az uniós védekező reflexek közé tartozik még az a törekvés is, hogy bevezetik a vízumadatok azonosítását lehetővé tevő közös rendszert, egységesítik a menekültügyi eljárásokat (egyáltalán: megpróbálnak egységes definíciót alkotni a menekült fogalmára), szélesítik a toloncegyezményekbe bevont országok körét és pontosítják az ilyen egyezményeket, hazatelepítési (visszafogadási) programokat indítanak be, s fokozzák a határőrségek együttműködését. Ezeket a törekvéseket a múlt heti brüsszeli EU-csúcs is megerősítette.