Nem lassul a bérdinamika
Az év első nyolc hónapjában átlagosan 13,1 százalékkal voltak magasabbak a reálbérek, mint a tavalyi azonos időszakban. Az éves növekedési ütem - elsősorban a múlt esztendő szeptemberében a közalkalmazottak körében végrehajtott 50 százalékos illetményemelés áthúzódó hatása következtében - a költségvetési szférában több mint kétszeresen meghaladja a versenyszektorban megfigyelt, bő 20 százalékos reálbér-dinamikát.
Ez a trend csupán az éves változást mutató indexek sajátossága miatt alakul így, az elmúlt tíz hónapban azonban már a versenyszektor bérnövekedése a gyorsabb. Szeptembertől, amikor az éves index bázisában már a tavaly ősszel sokkszerűen megemelkedő bérszínvonal szerepel, a reálkereset éves bővülését kifejező mutató leesik. A Világgazdaság számításai szerint ez a statisztikai jelenség az év hátralévő hónapjaira a költségvetési szférában 1-4 százalékra csökkenti a reálbér-növekedést, a teljes nemzetgazdaságban pedig 3-6 százalékra. Igaz, ez az éves átlagos mutatót legfeljebb 3-4 százalékponttal csökkenti, de a 2003-as mutató így egy számjegyűre mérséklődhet.
Ennek ellenére a fenti adatok azt jelentik, hogy az elmúlt 8-10 hónapban a versenyszektorban magas volt a bővülés üteme, és egyelőre csak halvány jelek vannak arra, hogy a vállalati szféra mérsékelni kívánná a termelékenységnövekedéstől elszakadó, 10 százalék körüli reálbér-dinamikát. A reálkereset-kiáramlás ugyan trendjében csökkenő, de a mérséklődés igen-igen kis mértékű.
A jövővel kapcsolatos másik központi kérdés a költségvetési szféra létszámállományának alakulása. Az elmúlt egy év
folyamatos növekedése következtében az államháztartás mintegy 25 ezer főt szívott fel
a korábbi időszak szokásos szintjéhez képest. A júliusi csökkenés után augusztusban újra növekedett az állam által foglalkoztatottak száma, így újra 820 ezer fő felett van a létszám. (MI)
