Rejtett gazdaság: szükséges rossz

A piaci partnerek egymással kapcsolatos magatartásában meg-nyilvánuló erőfölény - a magyarországi vállalatok vezetői szerint - elsősorban a fizetési határidők, valamint az ár meghatározásában jelenik meg. A túlerőnek ennél valamivel kisebb, de a közepesnél még mindig gyakoribb megnyilvánulása a megrendelés lebonyolítása, és bizonyos kapcsolódó szolgáltatások kikényszerítése.

Az erőfölény

A fizetési határidők meghatározása szinte egyértelműen a gazdasági erő kérdése a piacon. Ez derül ki a vállalatvezetők becsléséből, akiknek csaknem egyötöde (18 százaléka) teljesen általánosnak tartja ilyenkor az erőfölénnyel való visszaélést, és további kétötödük is többnyire jellemzőnek véli azt.

Csaknem ennyire gyakori az ár diktálása is: a vállalatvezetők több mint fele általános jelenségként írja le, 37 százalékuk szerint gyakran az erősebb vállalat határozza meg az árakat, további 15 százalékuk szerint ez mindig így van. A vállalatvezetők egyharmada gondolja, hogy az eladó-vevő kapcsolatrendszerben meglehetősen gyakori, vagy teljesen általános a különféle kapcsolódó szolgáltatások erőfölénnyel való kikényszerítése.

Költségcsökkentések

A vállalatvezetők csaknem fele (47 százaléka) közepes mértékben tartja jellemzőnek a feketefoglalkoztatást. Saját ágazatukat kevésbé tartják e téren "fertőzöttnek" a vállalkozások. Többségük szerint tevékenységcsoportjaikban többnyire (33 százalék), vagy egyáltalán nem (28 százalék) jellemző a feketefoglalkoztatás.

A gazdasági szervezetek több mint négytizede szerint a gazdasági életet közepes mértékben jellemzi a zsebből fizetés, minden ötödik cég úgy véli, hogy a közepesnél gyakoribb az előfordulása.

A zsebből fizetés szükséges feltétele, hogy legyen olyan titkos kassza, amelynek segítségével lehetőség van különféle pénzmozgásokra. A cégek kétharmada vállalkozott rá, hogy megbecsülje, milyen gyakori lehet a második kassza alkalmazása a magyarországi vállalatok körében.

Becsléseik átlaga alapján a cégek 36 százaléka rendelkezhet titkos kasszával. A számla nélküli forgalmazást országosan az összforgalom egynegyedére becsülték a vállalkozások.

A vállalatok időnként törvényes kötelezettségeik teljesítésének késleltetésével, vagy akár elmulasztásával igyekeznek gazdasági helyzetükön javítani. Az elemzés azonban azt állapította meg, hogy ezt a vállalatvezetők nem tekintik általánosnak a magyar gazdasági életben.

A legnagyobb mértékben az iparűzési adó befizetésében adódnak késések, mulasztások, viszonylag gyakori az általános forgalmi adó és a társadalombiztosítási járulékok befizetésének elmulasztása, illetve késedelmes befizetése is.

A vállalatok közül egyik sem gondolta, hogy általános lenne a banki hiteltartozások, illetve a foglalkoztatottak illetménye kifizetésének késleltetése, elmulasztása.

A foglalkoztatottak illetményének visszatartása a megkérdezettek kétharmada szerint egyáltalán nem (23 százalék), illetve többnyire nem (45 százalék) jellemző. A cégek szerint saját ágazatukban átlagosan 4,1, országos átlagban 4,9 százalék lehet a vállalkozások egymással szembeni fizetési elmaradásának mértéke.

A visszaszorításról

A vállalkozások kétharmada úgy gondolja, hogy van lehetőség a rejtett gazdaság visszaszorítására, háromtizedük viszont éppen ellenkezőleg vélekedik.

Azok a cégek, amelyek látnak lehetőséget a rejtett gazdaság visszaszorítására, elsősorban a vállalkozások terheinek csökkentésében, és csak másodsorban az ellenőrzések, illetve a szankciók szigorításában látnak megoldást.

A rejtett gazdaság arányának csökkentésére lehetőséget látó vállalkozások többsége, 57 százalékuk említette megoldásként az adókulcsok csökkentését, 31 százalékuk a járulékok csökkentését tartotta fontosnak.

A két válasz nem különül el élesen egymástól, sokan mindkettőt említették, és feltehetően akadtak cégek, amelyek az adóterhek közé értették a járulékokat is. A vállalatok egy része azonban nem, vagy nemcsak a terhek csökkentését tartja fontosnak, hanem általában az adó- és járulékrendszer átalakítását, vagy az átláthatóbb, ritkábban változó gazdaságszabályozást, törvénykezést.

Nagyobb mértékű ellenőrzésektől 17, elfogulatlanabb ellenőrzésektől 11 százalék várja a rejtett gazdaság visszaszorulását azok közül a cégek közül, amelyek ezt egyáltalán lehetségesnek tartják. További 7 százalék azok aránya, amelyek a büntetési tételek emelésétől, azaz a gazdasági törvények megsértésének keményebb szankcionálásától várnának eredményeket. Az ilyen választ adó cégek többsége a szankciók szigorítása mellett a vállalatok terheinek csökkentésével együtt tartaná hasznosnak az intézkedéseket.

A cégek 3 százaléka más állami eszközök bevezetését javasolja: fokozott foglalkoztatási és beruházási támogatást, illetve általában a piac állami élénkítését.

A vállalkozások 4 százaléka a fizetési és az adómorál javulásától várja a rejtett gazdaság súlyának csökkentését, 2 százalékuk pedig a gyorsabb ügyintézéstől.

A vállalatvezetők háromtizede, - amely nem lát lehetőséget a rejtett gazdaság visszaszorítására, meg is fogalmazta, hogy miért nem (lásd táblázatunkat).

A rejtett gazdaság feltételezett megszűnésétől a vállalatok 54 százaléka nem várna változást saját nyeresége szempontjából. Azok a cégek, amelyek viszont úgy gondolják, hogy az illegális gazdasági tevékenységek ellehetetlenülése kihatna saját vállalatukra is, inkább kedvező változásokra gondolnak.

A vállalatvezetők 28 százaléka úgy véli, nyereségesebbek lehetnének, míg 16 százalékuk éppen ellenkezőleg, nyereségük csökkenésétől tartana. A cégek 2 százaléka bizonytalan e tekintetben.

A vállalatok ama egynegyede, amely a rejtett gazdaság megszűnésétől nyereséget remél, átlagosan 31 százalékos nyereségnövekedést prognosztizál, míg a veszteségtől tartók 21 százalékos nyereségcsökkenéssel kalkulálnak.

Figyelembe véve a nyereségre számítók, a veszteségtől tartók és azok véleményét, akik nem számítanak semmilyen változásra, a rejtett gazdaság teljes viszszaszorulásával - a vállalatvezetők prognózisa alapján - átlagosan 5 százalékkal nőhetne a vállalatok nyeresége.

Végkövetkeztetés

A sokféle válaszból két alapvető vélemény olvasható ki, amely sok esetben együtt jelenik meg a válaszok között:

- a megkérdezettek többsége elítéli, károsnak tartja a rejtett gazdaságot, ugyanakkor

- jelentős részük a jelenlegi körülmények között megérti, elfogadja és adott esetben alkalmazkodik is hozzá.

A vállalatvezetők egyötöde ki is mondja, mások utalnak rá válaszaikban: a rejtett gazdaság jelenleg Magyarországon szükséges rossz.