A magyar autóipar és az EU dirketívák

Több mint 100 európai uniós direktíva és több mint 110 európai gazdasági bizottsági, Economic Comission for Europe, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ECE), szabályozás van érvényben, melyek a gépjárműipart hivatottak irányítani, szabályozni.

Az EU-direktívák a tagállamokra nézve, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának szabályai pedig Európa összes országára nézve kötelező érvényűek.

A meghatározó jelentős direktívák az elmúlt években születtek.

Ilyen az 1998-as széndioxid-kibocsátást szabályozó, az 1999-es euró-3-as, az euró-4-es motorok bevezetését érintő, a 2000-es end-of-life, valamint a gyalogos és közlekedésbiztonság növelését megcélzó direktíva.

Az EU end-of-life direktívája, melynek értelmében a gépjárműgyártóknak 2006-ig biztosítaniuk kell, hogy életciklusuk végére ért termékeik 85 százalékában újra feldolgozhatók legyenek. A direktíva alkalmazásának tekintetében azonban nincs nagy lemaradásunk, hiszen a jelenlegi EU tagországok közül 2002 áprilisáig csupán Németország és Olaszország tett lépéseket.

A környezetvédelemmel kapcsolatos EU-direktívák folyamatosan, egyre szigorúbb elvárásokkal újulnak meg. Csökkentik a kibocsátható károsanyag-mennyiséget, szabályozzák a zajszintet, valamint az üzemanyag minőségét is előírják.

A motorokra vonatkozó előírásokat először 1991-92-ben határozta meg az EU és jöttek forgalomba az euro-1-es motorok, majd 1997-98-ban a zaj és emissziós értékek szigorításával bevezették az euro-2-es motorokat, 2002. július elsejétől pedig már euro-3-asokat

lehet újonnan forgalomba helyezni, illetve az euro-4-es motorok gyártása is elkezdődött.

Jövő év májusától, a csatlakozás időpontjától a közösségi jog alkalmazásával Magyarországon is korlátozott lesz a 3,5 tonna feletti tömegű áruszállító járművek, járműszerelvények és az autóbuszok vezetőinek napi, heti vezetési ideje és be kell tartani a minimális pihenő időket.

A csatlakozási felkészülési program keretében tavaly a járműveket ellátták a gépkocsi vezetőjének tevékenységét dokumentáló ellenőrző készülékkel, menetíró berendezésekkel, vagy más nevén tachográffal.

A közlekedési ágazat számára nagy kihívás az uniós vívmányok átvétele, a gépkocsivezetőkre vonatkozó versenysemleges, korlátozó előírások alkalmazása a nehéz tehergépkocsik és autóbuszok közlekedésbiztonsága érdekében.

A 2003. év elején hatályba lépett új miniszteri rendelet, amely a csatlakozásig tartó időszakra előírja a nehéz tehergépkocsik és autóbuszok vezetői számára a folyamatos vezetés négy és félóránkénti megszakítását negyvenöt percre.

A gépjárművezető túlzott kifáradását és így az "elalvásos" balesetek megelőzését szolgáló pihenési időt a múlt évben már a nemzetközi forgalomban hatályba lépett szabályozással összhangban állapította meg a gazdasági és közlekedési tárca.

A vezetés pihenési célú megszakítása az utasaik és a forgalom biztonságáért felelős gépjárművezetők esetében eddig is természetes volt. Fontos azonban, hogy valamennyi járművezető eleget tegyen az előírásoknak. Ennek ellenőrzésére szolgálnak a tachográf készülék. Használatuktól, a jogszabályban előírt kötelezettségek betartásától a közlekedésbiztonság javulását várják a szakértők.

Ezen irányelvek mind a legutóbbi EU-bővítés után léptek érvénybe és szankcionálni is majd csak évek múltán lehet a nem teljesítő vállalatokat, ugyanakkor természetesen a felkészülést már el kellett kezdeni.

A csatlakozás előtt álló Magyarország esetében várható-e valamiféle komoly változás. A válasz: igen és nem egyszerre.

Igen, mert az Európai Unióhoz való közeledés jegyében Magyarországnak alkalmazni kell az irányvonalakat, a direktívákat.

Más vonatkozásban azonban nem várható komoly változás az integráció után, mert mire Magyarország eljut a csatlakozásig, már az itt tevékenykedő gépjárműipari vállalatok mind alkalmazkodni fognak ezekhez az előírásokhoz, mivel a hazánkban jelenlévő cégek nagy részének anyavállalata EU-tagországban bejegyzett vállalat és mint olyan, rájuk nézve már amúgy is kötelező érvényű volt az EU-direktíva.

A jelenlévő többi vállalat, amely ázsiai vagy amerikai tulajdonban van, szintén termel az EU piacára nagy volumenben, ennek pedig előfeltétele az előírásoknak való megfelelés.

Tehát összességében maga a csatlakozás nem fog nagy változásokat indukálni, sokkal inkább a csatlakozási szándék és csatlakozási folyamat az, ami előidézi a változásokat és ezen változások így nem hirtelen, hanem fokozatosan zajlanak. (MTI)