A magyar autóipar és az EU dirketívák
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTöbb mint 100 európai uniós direktíva és több mint 110 európai gazdasági bizottsági, Economic Comission for Europe, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ECE), szabályozás van érvényben, melyek a gépjárműipart hivatottak irányítani, szabályozni.
Az EU-direktívák a tagállamokra nézve, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának szabályai pedig Európa összes országára nézve kötelező érvényűek.
A meghatározó jelentős direktívák az elmúlt években születtek.
Ilyen az 1998-as széndioxid-kibocsátást szabályozó, az 1999-es euró-3-as, az euró-4-es motorok bevezetését érintő, a 2000-es end-of-life, valamint a gyalogos és közlekedésbiztonság növelését megcélzó direktíva.
Az EU end-of-life direktívája, melynek értelmében a gépjárműgyártóknak 2006-ig biztosítaniuk kell, hogy életciklusuk végére ért termékeik 85 százalékában újra feldolgozhatók legyenek. A direktíva alkalmazásának tekintetében azonban nincs nagy lemaradásunk, hiszen a jelenlegi EU tagországok közül 2002 áprilisáig csupán Németország és Olaszország tett lépéseket.
A környezetvédelemmel kapcsolatos EU-direktívák folyamatosan, egyre szigorúbb elvárásokkal újulnak meg. Csökkentik a kibocsátható károsanyag-mennyiséget, szabályozzák a zajszintet, valamint az üzemanyag minőségét is előírják.
A motorokra vonatkozó előírásokat először 1991-92-ben határozta meg az EU és jöttek forgalomba az euro-1-es motorok, majd 1997-98-ban a zaj és emissziós értékek szigorításával bevezették az euro-2-es motorokat, 2002. július elsejétől pedig már euro-3-asokat
lehet újonnan forgalomba helyezni, illetve az euro-4-es motorok gyártása is elkezdődött.
Jövő év májusától, a csatlakozás időpontjától a közösségi jog alkalmazásával Magyarországon is korlátozott lesz a 3,5 tonna feletti tömegű áruszállító járművek, járműszerelvények és az autóbuszok vezetőinek napi, heti vezetési ideje és be kell tartani a minimális pihenő időket.
A csatlakozási felkészülési program keretében tavaly a járműveket ellátták a gépkocsi vezetőjének tevékenységét dokumentáló ellenőrző készülékkel, menetíró berendezésekkel, vagy más nevén tachográffal.
A közlekedési ágazat számára nagy kihívás az uniós vívmányok átvétele, a gépkocsivezetőkre vonatkozó versenysemleges, korlátozó előírások alkalmazása a nehéz tehergépkocsik és autóbuszok közlekedésbiztonsága érdekében.
A 2003. év elején hatályba lépett új miniszteri rendelet, amely a csatlakozásig tartó időszakra előírja a nehéz tehergépkocsik és autóbuszok vezetői számára a folyamatos vezetés négy és félóránkénti megszakítását negyvenöt percre.
A gépjárművezető túlzott kifáradását és így az "elalvásos" balesetek megelőzését szolgáló pihenési időt a múlt évben már a nemzetközi forgalomban hatályba lépett szabályozással összhangban állapította meg a gazdasági és közlekedési tárca.
A vezetés pihenési célú megszakítása az utasaik és a forgalom biztonságáért felelős gépjárművezetők esetében eddig is természetes volt. Fontos azonban, hogy valamennyi járművezető eleget tegyen az előírásoknak. Ennek ellenőrzésére szolgálnak a tachográf készülék. Használatuktól, a jogszabályban előírt kötelezettségek betartásától a közlekedésbiztonság javulását várják a szakértők.
Ezen irányelvek mind a legutóbbi EU-bővítés után léptek érvénybe és szankcionálni is majd csak évek múltán lehet a nem teljesítő vállalatokat, ugyanakkor természetesen a felkészülést már el kellett kezdeni.
A csatlakozás előtt álló Magyarország esetében várható-e valamiféle komoly változás. A válasz: igen és nem egyszerre.
Igen, mert az Európai Unióhoz való közeledés jegyében Magyarországnak alkalmazni kell az irányvonalakat, a direktívákat.
Más vonatkozásban azonban nem várható komoly változás az integráció után, mert mire Magyarország eljut a csatlakozásig, már az itt tevékenykedő gépjárműipari vállalatok mind alkalmazkodni fognak ezekhez az előírásokhoz, mivel a hazánkban jelenlévő cégek nagy részének anyavállalata EU-tagországban bejegyzett vállalat és mint olyan, rájuk nézve már amúgy is kötelező érvényű volt az EU-direktíva.
A jelenlévő többi vállalat, amely ázsiai vagy amerikai tulajdonban van, szintén termel az EU piacára nagy volumenben, ennek pedig előfeltétele az előírásoknak való megfelelés.
Tehát összességében maga a csatlakozás nem fog nagy változásokat indukálni, sokkal inkább a csatlakozási szándék és csatlakozási folyamat az, ami előidézi a változásokat és ezen változások így nem hirtelen, hanem fokozatosan zajlanak. (MTI)
