Adóverseny az Európai Unióban

Leginkább a németek tartanak attól, hogy az újonnan csatlakozó országok - alacsony vállalati adókulcsaik segítségével - elcsábítják majd tőlük a beruházókat, tovább csökkentve ezzel a német költségvetés amúgy sem túl magas vállalati adóbevételeit. A leendő tagországok ugyanis sokkal kisebb adóterhet rónak a náluk működő cégekre, mint uniós társaik - állítja az Ernst & Young által készített felmérés. Ezt az is alátámasztja, hogy ha egy német cég leányvállalatot alapít külföl-dön, a leány által "hazautalt" eredményből Litvániában mindössze 15,4 százalék kerül az adóhatósághoz, míg Németországban 37,2.

A németek ráadásul a kedvezőtlen adózási helyzet mellett azzal is szembe kell nézzenek, hogy az uniós bővítéssel a közvetlen szomszédai lesznek olyan országoknak, ahol sokkal könnyebb a vállalatok élete - legalábbis ami az adókat illeti. Ez pedig könnyen átcsalogathatja a német beruházókat a határ túlsó oldalára: csak néhány kilométerrel kell messzebb menni, és változatlanul használhatják az otthoni infrastruktúrát, miközben számottevő megtakarításra tehetnek szert.

Tovább fokozza a németek aggodalmát, hogy a csatlakozó országok további társaságiadó-csökkentéseket helyeztek kilátásba, amivel ők nem tudnak versenyezni: a társasági nyereségadó például Lengyelországban 8 százalékponttal csökkenne a tervek szerint, míg Németországban mindössze 1,5 százalékpontos könnyítésben reménykedhetnek a vállalatok. A belépő államok részéről ez egyfajta válasz lehet az Európai Unió azon követelésére, hogy építsék le a külföldi beruházókat csalogató egyéb kedvezményeket.

A német félelmek pedig nem tűnnek alaptalannak: már eddig is több autógyártó választott kelet-közép-európai helyszínt egy-egy új üzeme megépítéséhez, az uniós bővítést követően azonban - a még kedvezőbbé váló helyzetet kihasználva - több kutató-fejlesztő központ is lehet, hogy keletebbre vándorol.

Azt, hogy egy kedvező adókörnyezet milyen hatással járhat, Írország példája is jól mutatja: a szigetország látványos fejlődését ugyanis - vezetői szerint - alacsony adóinak is köszönheti. A közterhek közül is éppen a társasági nyereségadó a kirívó a maga 12,5 százalékával. Ráadásul az engedmény bőségesen megtérült: a "barátságos" társasági adókulcs mellett is sikerült Írországnak az elmúlt 13 év alatt megnyolcszoroznia ebből származó bevételeit. Ugyanakkor egyes ír konjunktúra-szakértők megkérdőjelezik, hogy ez a gazdasági fellendülés az alacsony adókból ered, mondván: az ötvenes évek végén közel 0 százalék volt a társasági nyereségadó kulcsa, és ez húsz éven át tartott anélkül, hogy bármilyen kézzelfogható eredménye lett volna.

Míg azonban a németek aggódnak, s uniós közbelépést várnak az adódömping ellen, addig Brüsszel kifejezetten üdvözli a várható adóversenyt - írja a Handelsblatt. Van azonban egy fontos játékszabály: a kedvezmények nem korlátozhatók külföldi beruházókra. Ha már egy ország vállalati adókedvezményeket ad, akkor adja azt mindenkinek. Amennyiben a leendő tagálla-

mok tartják magukat ehhez, úgy Brüsszelnek nem lesz kifogása a kialakuló adóverseny miatt.