Asztaltisztítást akar Dublin

Az alkotmányozással kapcsolatban Dublinnak nincsen határozott elképzelése azon túl, amiről a kudarcba fulladt decemberi brüsszeli Európa Tanács határozott: konzultálni a tagállamokkal, azután a tavaszi csúcstalálkozóra jelentést tenni, esetleg konkrét javaslatokat is megfogalmazva. Mint Bertie Ahern ír miniszterelnök kifejtette, akár 2005-ig is eltarthat az uniós alaptörvény elfogadásának folyamata. Külügyminisztere, Brian Cowen az alkotmányozást gátló tényezők között említette a Bruxinfo szerint a következő fél évben sorra kerülő választásokat (többek között az egyik kulcsfontosságú tagállamban, Spanyolországban is az urnákhoz szólítják a szavazókat).

Bár az unió május 1-jén esedékes bővítése már nem igényel komolyabb politikai munkát, Írországnak számos, azzal összefüggő gyakorlati kérdésre kell megoldást találni. A 25 tagúra bővülő tanács működőképességének megőrzése érdekében Dublin felvetette többek között az elnöklő ország eljárási jogainak bővítését, a beszédidő csökkentését és az előkészítő munka fokozását. Ami a néhány tagország által felvetett "európai kemény mag" létrehozását illeti, azt Dublin igen szkeptikusan szemléli; Ahern szerint a kétsebességes Európa létrehozása lényegesen csökkentené a kohéziót és a szolidaritást - idézi az Agence Europe.

A lisszaboni gazdaságpolitikai célok, az unió versenyképességének javítása terén persze éppen elég javaslat van az asztalon ahhoz, hogy a következő fél év jelentős eredményeket hozhasson - emlékeztet a Reuters. Több gazdasági jogszabály elfogadása is napirenden van, csakúgy, mint a Wim Kok holland kormányfő által készített foglalkoztatási jelentés, a környezetvédelmi akcióterv, a menekültügy kérdése vagy az - egyes vélemények szerint már jobblétre szenderült - stabilitási és növekedési paktum jövője.

Az ír kormány visszafogottságát az is indokolja, hogy 2004 folyamán mind az Európai Parlament, mind a bizottság mandátuma lejár, így a jogalkotás terén kevés új kezdeményezést érdemes elindítani. Bár a Romano Prodi vezette testület csak októberben adja át a stafétabotot, az elnöki székért folyó küzdelem várhatóan már az első fél évben is erős lesz. A Financial Times szerint Dublin egy Jacques Delors-hoz hasonló, hatékony munkát végző technokratát látna szívesen a következő Európai Bizottság élén, nem pedig egy hazai karrierje csúcsán álló, vagy éppenséggel már levitézlett politikust. Egyelőre azonban inkább politikusok (a finn Paavo Lipponen, a luxemburgi Jean-Claude Juncker, a belga Guy Verhofstadt vagy a görög Kosztasz Szimitisz) neve került szóba Prodi lehetséges utódaként. Dublin értesülések szerint mindazonáltal szívesebben látná az elnöki poszton Antonio Vitorino jelenlegi bel- és igazságügyi, vagy Günter Verheugen bővítési biztost.