Elemzők a GDP-ről
A ma nyilvánosságra került makrogazdasági adatok, a GDP III. negyedévi 2,9 százalékos növekedése, illetve a beruházások 4,4 százalékos gyarapodása ismét azt jelzi, hogy a magyar gazdaság nincs válságban, tehát semmi sem indokolja az eurókamatnál 10 százalékkal magasabb alapkamatot - mondta Neményi Judit, a Pénzügykutató főmunkatársa.
A kutató szerint a pénteki, 300 bázispontos kamatemelés után ellentétes folyamatok indultak meg. A magasabb kamatprémium további befektetőket vonzhat, ugyanakkor piaci pozícióik átértékelésére is késztethette őket: tartják, vagy kivonják az állampapírjaikat.
"Mivel a ma nyilvánosságra hozott makrogazdasági adatok inkább kedvezőnek mondhatók, így a jegybank pénteki kommunikációja, miszerint a kamatemelés részben a fundamentumok gyengülésével magyarázható, továbbra sem érthető" - mondta Neményi Judit, aki 2001-ig az MNB ügyvezető igazgatója volt.
A szakember szerint a jelenlegi 12,5 százalékos kamat a régióban csak csődközeli helyzetben lenne indokolt, márpedig a magyar gazdaság stabilitása vitathatatlan.
Varga Lóránt, az Inter-Európa Bank elemzője elmondta: a 2,9 százalékos GDP-növekedés megegyezik a várttal, a beruházások 4,4 százalékos felfutása viszont meghaladja prognózisukat. A beruházási adat véleménye szerint azt jelzi, hogy a fogyasztásvezérelt növekedés lassan visszaáll a korábbi, beruházás-vezérelt pályára, ami pozitívan értékelhető.
"Ezt a kedvező fordulatot ugyanakkor veszélyeztetheti a kamatok drasztikus megugrása, ha az tartós lesz" - tette hozzá az elemző. "Ha a pénteki 300 bázispontos kamatemelés a forint árfolyam védelmében fogant meg, akkor mára ez a hatás elpárolgott, tehát értelmetlennek tűnik. Ráadásul ez a magas kockázati felár kifejezetten a forró tőkét vonzza, míg a magyar állampapírokba tartósan befektetőket elgondolkoztatja" - mondta Varga Lóránt. (MTI)
