Hatékony közszféra híve az OECD
Középtávú büdzsétervezés, menedzsmentmódszerek bevezetése és a piaci mechanizmusok fokozott érvényesítése - az OECD szerint ezek azok az eszközök, amelyek révén a fejlett országok javíthatják a közpénzek elköltésének hatékonyságát. A párizsi székhelyű szervezet elemzése abból indul ki, hogy a kilencvenes évek közepe óta - a megelőző évtizedekkel ellentétben - nem nőtt tovább az állami újraelosztás GDP-arányos mértéke. A kiadások növelése irányában ható nyomás azonban - elsősorban a népesség elöregedése miatt - azóta is erősödik, és a következő években várhatóan még tovább fokozódik.
A költségvetési folyamat reformja terén a szervezet tagállamai közül többen is olyan korlátozásokat léptettek érvénybe, mint például az EU-ban a stabilitási és növekedési paktum. Sok helyütt alkalmazzák a középtávú büdzsétervezés módszerét is, ami a szakértők szerint a közpénzek hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé. Mindezek a tervek és szabályok azonban csak annyit érnek, amennyit megvalósítanak belőlük.
Számos fejlett országban tapasztalható törekvés a közszféra teljesítményének menedzsmentmódszerek révén történő javítására is. Ennek lényege, hogy az egyes minisztériumoknak, hatóságoknak allokált források helyett az azok által elért eredmények, az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások szintje a mérvadó. Itt az a bökkenő - mutat rá az OECD tanulmánya -, hogy sok esetben nehéz megfelelő kritériumokat találni a közalkalmazottak teljesítményének értékelésére. További kérdés, hogyan lehet a rosszul teljesítőket szankcionálni, hiszen rendszerint olyan közszolgáltatásokról van szó, amelyeknek nincsen alternatívájuk. Ezzel függ össze az OECD által említett harmadik eszköz, a piaci mechanizmusok fokozott érvényre juttatása a közszférában, ami tovább fokozhatja az ellátórendszerekre és a költségvetésre nehezedő nyomást.
