Januártól a bírákat is fegyelmezik

Fegyelmi eljárás indul a bírák ellen január 1-je után, ha túllépik az ítéletek írásba foglalásának 30 napos határidejét - így döntött még novemberben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács.

A bírói önigazgatás csúcsszerve, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács október 7-én már vizsgálta az ítéletek esetenkénti késedelmes írásba foglalásának problémáját. A főszabály szerint a bírónak 30 napon belül írásba kell foglalni az ítéletet, bonyolultabb büntetőügyekben engedélyezhető 60 nap.

A testület akkor úgy döntött, fel kell tárni a késlekedéshez vezető okokat, és a mulasztókat felelősségre kell vonni; ez az írásbeli figyelmeztetéstől szélsőséges esetben akár a bírói tisztségtől való megvonásig is terjedhet.

A testület ezt követően november elején tartott ülésén ismét megvizsgálta a "belső fegyelem erősítése érdekében" a bíróságokon késedelmesen írásba foglalt ítéletek számának alakulását.

A testület tagjai úgy döntöttek, hogy 2004. január 1-je után, ha a bíró túllépi a 30 napos írásba foglalási időt, fegyelmi eljárás indul ellene.

"Komolyan vesszük, hogy az ügyfélnek joga van a korrekt igazságszolgáltatásra" - mondta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az OIT vezetője. Szavai szerint az ítéletek késedelmes írásba foglalása a polgárok jogait sértheti.

A bíróságok késedelmes írásba foglalása akkor került a figyelem középpontjába, amikor a Tocsik-ügyben az elsőfokú ítéletet késedelmesen, több mint öt hónap után foglalták írásba 2002. szeptemberében. Akkor az adminisztratív mulasztás miatt fegyelmi eljárás indult a Fővárosi Bíróság büntetőperben eljáró bírája és a büntető kollégium vezetője ellen, továbbá az OIT írásbeli figyelmeztetésben részesítette a Fővárosi Bíróság elnökét.

A főbíró 2001-es adatokról szólva korábban azt mondta: 11 esetben kapott írásbeli figyelmeztetést bíró késedelmes írásba foglalás miatt, 12 esetben fegyelmi eljárás indult, és egy alkalommal felmentettek egy bírót tisztségéből, mert másfél évig késlekedett az írásba foglalással.(MTI)